Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

JEGYZETEK 1 Ezt a szép gondolatot a neves utazás-szakértő, a Sorbonne utazáselméleti csoportjának vezetője, François Moureau alkotta meg az európai mentalitástörténet e jelentős fordulatának illusztrálására: a túlvilági utazásra való felkészülés jelentőségét utoléri és meghaladja az evilági utazásokra való felkészülés. MOUREAU, François: «L'oeil expert: voyager, explorer. Présentation.» In: Le Dix-huitième siècle. No. 22,1990, numéro spécial, 6-12,8. 2 A török által meghódított területek leírásai a maguk egzotikumával igen népszerűek a 16-17. században, ezek azonban teljesen külön műfajt alkottak, így itt tárgyalásukra nem térek ki. 3 Mintha csak a megváltó 1686-os budai ostromra vártak volna, egy-két előfutárnak tekinthető hatvanas évekbeli, jellemzően osztrák útleírást követően 1686 és 1670 között egymás után jelennek meg német, sőt angol leírások - de ne feledjük az előbbiektől műfajában jelentősen eltérő, feltehetőleg Daniel SPEER által írt, 1683-ban megjelentetett Magyar Simplicissimust sem (magyar kiadása: Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1998). Gondolok itt mindenek előtt BIRKÁS Ferenc: Francia utazók Magyarországon с művére (Szegedi Egyetem, 1948), mely a kezdetektől a 19. századig foglalja össze a hazánkban járt francia utazók megállapításait. Anyaggazdagsága ellenére szemléletében inkább csak illusztráló jellegű, és szinte sosem tekint az utazások „mögé". 5 A szövegre a párizsi nemzeti könyvtárban találtam 1998-ban, jelzete BN Gl 1031. Teljes címe: Lettres curieuses ou Relations de voyages. Qui contiennent ce qu 'ily a déplus rare et de plus remarquable dans l'Italie, la Hongrie, l'Allemagne, la Suisse, la Hollande, la Flandre, l'Espagne et l'Angleterre; les Mœurs des Nations différentes, leurs Coustumes et leurs Interests. Ouvrage tres-curieux, accompagné de plusieurs petites aventures et histoires galantes. Paris, 1670, [Érdekes levelek avagy útleírások. Tartalmazza mindazt, ami a legritkább és legérdekesebb Itáliában, Magyarországon, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Flandriában, Spanyolországban és Angliában; a különféle nemzetek erkölcseivel és szokásaival. Érdekes mű, több kis kalanddal és gáláns történettel kiegészítve.] A könyv szerepel az utazási irodalom legnagyobb bibliográfiájában, Coxnál, de annak felépítése miatt az angliai utazások között. СОХ, Edward Geoffrey: A Reference Guide to the Literature of Travel. I—III. Seattle, 1948-1969. A magyarországi utazás szövegét eredetiben közöltem és röviden elemeztem az ELTE-ВТК Francia Tanszékének folyóiratában, {Revue d'Études Françaises 4.) 1999,254-257. A magyar levél címe: ,JDe Vienne, au retour d'Hongrie. De leurs Terres, de leurs habits, de leurs mœurs, de leurs Loix, de leurs forces, et de leurs Places." [Bécsből, Magyarországról visszatérve. Földjeikről, ruházatukról, erkölcseikről, törvényeikről, erőikről és városaikról.] 131-135. 7 Két nagyszerű összefoglaló szakmunka is született az 'ars apodemica' történetéről. Kifejezetten a klasszikus korszakról szól DOIRON, Normand: L'art de voyager. Le déplacement à l'époque classique Paris-Sainte-Foy, 1995, Klincksieck. Összefoglaló és szélesebb kitekintésű STAGL, Justin: A History of Curiosity. Travel theory 1550-1800. Harwod Academic, 1995. Részletesebb elemzésre lennének méltóak Justus Lipsius mellett egyéb apodemika-szerzők is, így a svájci Theodor Zwinger könyve, mely néhány évvel Justus Lipsius előtt lefektette az apodemika-műfaj klasszikus sémáját (az utazás formái és típusai; erkölcsi és praktikus tanácsok; példa gyanánt közölt város- és országleírások, a leírás formái), illetve néhány évvel később a holland Hugo Blotius, aki egy korát messze meghaladó, 117 kérdésből álló, mondhatni preszociologikus kérdőívet dolgozott ki, amely azonban kérdéseinek szervezetlensége miatt sosem bizonyult használhatónak. Mindemellett Lipsius, ellentétben más, korabeli szerzőkkel, nem veti teljesen el a 48