Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

ismert francia megfelelője. Erre, sőt általában a franciák Magyarországról szóló elemzéseinek a német forrásokra hagyatkozó gyakorlatára Eckhardt Sándor mutat rá.

38 Jordan és de For másutt franciásította a német alakokat, így lett a német 'Vesprim'-ből (Veszprém) a franciásabb alakú 'Vesprin'. Néhol viszont következetlen az átírás: Komárom 'Komoré' néven jelenik meg, noha Gomore a bevett francia alak (Brown mindkét alakot használja). Érdekes a másutt nem fellelhető '5églises' alak, Pécs latin vagy abból képzett német nevének (Quinque ecclesia, illetve Fünfkirchen) írásmódjában érdekesen tömörített francia tükörfordítása. Továbblépve megállapítható, hogy Jordan a korabeli szakirodalmat nagyon hiányosan ismerte. Egész Európában olvasott munka volt az 1687-ben franciául is megjelent Edward Brown (a francia verzióban Edouard Browne) már említett magyarországi utazásainak leírása, melyben hosszú részek szóltak például a Tisza-vidékről és más, Jordan által nem említett területekről. Egyéb, korábbi francia szövegek írnak Magyarország e területeiről, de még a török háborúk előtti korokból is e szövegek ismeretét azonban nem kérhetjük számon Jordánon. Kifejezetten meglepő viszont, hogy a könyvtárosként és könyvkereskedőként is tevékenykedő Jordan nem ismeri vagy nem használja sem Brown könyvét, sem az Angliában és Németországban az 1680-as évek végén megjelent, már említett Magyarország-leírásokat. A politikai és a földrajzi bemutatás mellett még a régi és a korabeli magyarok jelleméről kapunk leírást, melyben röviden kitér a magyar katonaságra is. A korábbiak ismeretében nem meglepő, hogy a legcsekélyebb „turisztikai" jellegű információt sem találjuk ebben a részben. A régi magyarok leírása

39 érdekes kombinációja a talán középkori krónikákból átvett, félig mitikus adalékoknak, és annak, ahogy a Nyugat találkozott a magyarokkal. így a magyarok mint szüntelenül lovon járó, asszonyaikat is szekéren „látogató" emberek jelennek meg, akik nagyszerű harcosok, de a végtelenségig kegyetlenek, s gyerekeik 14 éves koruktól önállóan élnek. Jordan szerint a gyerekek arcát tüzes vassal égették, hogy ne nőhessen szakálluk, házasságuk pedig egy-egy, valamilyen családi istenséget ábrázoló ezüst idol cseréje formájában zajlott. Lényegesebb számunkra a korabeli magyarok leírása. Nem szorul különösebb magyarázatra a közelmúlt eseményeinek tükrében az első jelzősor: „bátrak, merészek, kedvelik a háborút, kegyetlenek, állhatatlanok, bosszúállók". Miként anonim szerzőnknél, itt is hangsúlyos, hogy gyűlölik az idegen elnyomást, így a németeket is. Ismert Jordan előtt a csecsemőkorban a szülők által kötött házasság gyakorlata, amely persze 46