Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Lichtneckert András: Veszprém város 1745. évi statútumainak eredete

katonai érdekek, de az 1715. évi 22. és az 1723. évi 114. te. nyomán a postajárás miatt is szorgalmazták a hidak és utak karbantartását és szélesítését. A helységek bíráit pénzbírsággal és botbüntetéssel késztették a közmunkák elvégeztetésére.

26 Az 1745. évi veszprémi statútumok 6. pontja a Kasza-völgyben a víz elvezetését és híd építését, a 8. pont az utcákon a tereprendezést, a 13. pont pedig az irtásföldek ügyét tárgyalja. A kasza-völgyi híd ügyének tárgyalásánál fogható meg a földesurak jelenlétének egyik oka: kőhidat csináltattak a püspökkertnél, amihez természetesen a püspök engedélye is kellett, és az egybegyűlt uraságok anyagi hozzájárulására is számítottak. A vízelvezetésre, utcarendezésre és az irtásföldek használatára vonatkozó 1745. évi statútumok a vármegye, a város nemesei és polgárai által 1742. április 17-én hozott határozatoknak a statútumokba való foglalását jelentették (Függ. 13.), és kiegészültek a városi bakterek fizetésére és a tűzoltó eszközökre vonatkozó rendelkezésekkel. A nemesek 1/3 részt álltak a bakterek fizetéséből, tehát már ekkor létezett a közös költségek megosztásának a későbbiekben is elfogadott aránya. Korábban a város órájának megvételéhez felefele arányban járult hozzá a nemesség és a polgárság, 1722-ben az országgyűlésre küldött ablegatusok költségeit pedig 3:4 arányban fizették a nemesek és a polgárok.

7 Összegezve az 1745. évi veszprémi statútumok létrejöttének körülményeit, megállapítható, hogy legfontosabb forrásaikat az ország törvényein kívül a nemesi vármegye, a veszprémi nemesek, polgárok és földesuraik közös határozatai képezték. A török kiűzése, majd a Rákócziszabadságharc utáni években a nemesi vármegyére hárult a helyi közigazgatás újjászervezése és irányítása. 1717-ben a nemesi vármegye is kerestette statútumait a szomszédos vármegyék törvényhatóságainál és saját iratai között.

28 A központi kormányhatóságok közül a helytartótanács a nemesi vármegye közvetítésével fontos szerepet kapott a helyi önkormányzatok irányításában, mivel rendeleti úton, a rendi országgyűlés mellőzésével történt az ország kormányzása. Az 1745. évi statútumok nem tekinthetők Veszprém püspök-földesura által megalkotott jogszabályoknak, de érdemes idézni Volkra Ottó püspök 1712. évi rendtartásából, amelyet a városiak elfogadtak ugyan, de 1715-ben meg kellett ismételni: „Parancsoltatik méltóságos veszprémi püspök urunk őnagysága által az is, hogy akinek a veszprémi várban házok vagyon, hova hamarébb megépíttessék, máskülönben őnagysága confiscaltatni fogja, és annak adja, aki meg fogja építeni." íme egy püspöki rendelkezés építészeti, városrendezési ügyben, amelyet 123