Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Lichtneckert András: Veszprém város 1745. évi statútumainak eredete

egyéb gonosztévőknek megfogására magokat elégtelennek ítélvén, és közelebb lévő házoknál és embereknél segítségért jelentést teendenek, azok minden mentség és tartozás nélkül tizenkét forint, igen szegény pedig hatvan pálca büntetés alatt segíttséggel lenni köteleztetnek. Ötödször. Az tűz által történhető károknak eltávoztatására nézve az utcákon és egyéb veszedelmes helyeken pipázni (ha nemesember, szolgabíró uraimék vagy helyettes, ha várasi, várasi bírák uraimék által mindannyiszor megveendő egy forint büntetés alatt, ennek harmadrésze az bemondónak adatván) senkise merészeljen, azonban kinek-kinek a maga kéményére és füstös konyhájára jó gondja legyen, minden fertál esztendőben legalább egyszer megtisztogattassa, egyéberánt, ha az varasnak vizitáló emberei tisztátolannak fogják találni vagy tapasztalni, az említett egy forint büntetést, vagy ha szegény és nemtelen, tizenhat pálcaütést, az ollyatin szófogadatlan és gondatlan ember el nem fogja kerülni. Ha pedig az konyha és épület veszedelmesnek ítéltetik, elrontassék. Hatodszor. Hogy az vizek által eddig történt és ezután is történhető károk eltávoztassanak, szükséges azért az vizeknek járásit megcsináltatni, annak okáért már azelőtt lett megszemlélés szerént, amint a Kaszavölgyrül való vízfolyás helye vagyon, az egész kerteken által szinte három ölnyi szélességű, jó mell árok vettessék, és jól megtartassék, nemkülönben, hogy a szekerekkel való járás is alkalmatos lehessen, méltóságos püspök és főispány urunk őnagysága kertjénél lévő zuggónál egy erős és jó széles kűhíd csináltassék minden hallogatás nélkül, melynek eszközlésére nézve ugyanezen gyűlésnek alkalmatosságával költség is kivettetett, aminthogy fönt nevezett méltóságos püspök és főispány őnagysága nem csak maga részérül hat forintokat, hanem kegyességétül viseltetvén némellyek helett is bizonyos forintokat, nemkülönben méltóságos báró Babócsai három forintokat, az úr nagyprépost uram is a tekintetes nemes káptalan részérül három forintokat, következendőképpen a több urak is, úgy nemes és nemtelen várasi renden lévők aránylagosan adtak és fizettek. Hetedszer. Ha valamely tűz támodna (kitül Isten oltalmazzon bennünket), annak eloltására, aki legelősször vizet lajtban vitet, lészen jutalmazása az elsőnek 75, a másodiknak 50, harmadiknak 25, a többinek 10-10 pénz, amellyet azon gazda tartozik megfizetni, aki okozta és akinek gondviseletlensége miatt a tűz támodott, többi lakosok pedig tartoznak vízhordó edényekkel sietve menni, és a tüzet oltanyi, akik pedig segítségre nem akarnának menni, és a tüzet oltani, leginkább a nemes vármegye tisztjei vagy váras tisztjei és szolgái parancsolatjára, azok mindany117