Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)
Molnár Antal: A Veszprémi Egyházmegye a török hódoltság idején
onáriusa a veszprémi egyházmegye több településén is megfordult, sőt a török alatti területekre is elmerészkedett. 33 Egyházi élet az egyházmegye hódoltsági részén A veszprémi püspökség területének nagyobb, mintegy kétharmad része került török kézre a 17. század elejére, azonban ezeknek a területeknek az egyháztörténetéről ma még meglehetősen keveset tudunk. A vidék katolicizmusának változásait több tényező befolyásolta: egyrészt a törökmagyar határvidék rendkívül nehéz viszonyai az egyházi és kulturális életet szinte lehetetlenné tették. A veszprémi püspök egyházmegyéje hódolt részére egyszer sem tette be a lábát 150 év alatt. Másrészt a régió magyar lakossága szinte egyöntetűen csatlakozott a reformációhoz. Végezetül számolnunk kell a nagyarányú délszláv bevándorlással, amely új egyházi struktúrák megjelenését eredményezte. A hódolt veszprémi egyházmegye magyarlakta részében a néhány katolikusnak megmaradt közösséget a paphiány miatt licenciátusok gondozták. Ezek olyan, általában nős férfiak voltak, akik számára a püspök az alapvető, papot nem igénylő egyházi funkciók végzését (keresztelés, temetés, házasságkötésnél való közreműködés, a nép tanítása) engedélyezte. 34 A somogyi katolikusok lelkipásztori ellátásában jelentős előrelépést jelentett az andocsi jezsuita misszió megalapítása 1641-ben. A két-három fős missziós állomás igen nagy kisugárzással működött kisebb megszakításokkal egészen 1684-ig, a páterek a környékbeli falvak gondozásán túl nagyszabású misszióskörutakat tettek egészen Simontornyáig és Fehérvárig. Az eredményeket látva a veszprémi püspökök őket nevezték ki helynökükké az egyházmegye hódolt részei számara. 35 9. kép Volkra Ottó János Teofil püspök (1710-1720) (Olaj, vászon arcképe a veszprémi érseki palotában) 80