Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Fodor Pál: Török politika Magyarországon (1520–1541)

Fodor Pál TÖRÖK POLITIKA MAGYARORSZÁGON (1520-1541) A Mohács körüli évtizedek török politikájával foglalkozó szakirodalomban lényegében két, egymással szögesen ellentétes nézettel találkozunk. Az egyik szerint a szultán kezdetben nem akarta meghódítani Magyarországot, hanem a havasalföldi és a moldvai fejedelemségek mintájára vazallusi státust szánt neki, s csupán külső körülmények (mindenekelőtt a Habsburgok törekvései) késztették elképzelésének megváltoztatására. Az e felfogást vallók többsége elsősorban az 1526 utáni politikai eseményekre (Buda kétszeri oszmán elfoglalására és kiürítésére, Szapolyai János magyar királyságának elismerésére stb.) hivatkozik; de vannak olyanok is, akik a háttérben más indítékokat is felfedezni vélnek. Ezek közül különösen kettőt szoktak hangsúlyozni. Egyrészt az ún. akciórádiusz problémáját, vagyis azt, hogy Magyarország állítólag kívül esett azokon a határokon, ameddig az oszmán hadsereg tartósan és eredményesen működhetett. Másrészt a költségeket, vagyis azt, hogy az oszmán vezetés valószínűleg előre látta: a magyar területek fenntartása nagy pénzügyi ráfizetéssel fog járni. Ezekből a feltevé7 /. kép Nagy Szulejmán, 1550 (Melchior Lorichs rézmetszete)