Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Fodor Pál: Török politika Magyarországon (1520–1541)

Fodor Pál TÖRÖK POLITIKA MAGYARORSZÁGON (1520-1541) A Mohács körüli évtizedek török politikájával foglal­kozó szakirodalomban lé­nyegében két, egymással szö­gesen ellentétes nézettel ta­lálkozunk. Az egyik szerint a szultán kezdetben nem akarta meghódítani Magyarorszá­got, hanem a havasalföldi és a moldvai fejedelemségek mintájára vazallusi státust szánt neki, s csupán külső körülmények (mindenekelőtt a Habsburgok törekvései) késztették elképzelésének megváltoztatására. Az e fel­fogást vallók többsége elsősorban az 1526 utáni po­litikai eseményekre (Buda kétszeri oszmán elfoglalására és kiürítésére, Szapolyai Já­nos magyar királyságának el­ismerésére stb.) hivatkozik; de vannak olyanok is, akik a háttérben más indítékokat is felfedezni vélnek. Ezek közül különösen kettőt szoktak hangsúlyozni. Egyrészt az ún. akciórádiusz problémáját, vagyis azt, hogy Magyaror­szág állítólag kívül esett azokon a határokon, ameddig az oszmán hadse­reg tartósan és eredményesen működhetett. Másrészt a költségeket, va­gyis azt, hogy az oszmán vezetés valószínűleg előre látta: a magyar terü­letek fenntartása nagy pénzügyi ráfizetéssel fog járni. Ezekből a feltevé­7 /. kép Nagy Szulejmán, 1550 (Melchior Lorichs rézmetszete)

Next

/
Oldalképek
Tartalom