Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Molnár Antal: A Veszprémi Egyházmegye a török hódoltság idején

(úgy éljek) 500 forint adósságom van. Sokkal szegényebbé tett engem ez a püspökség, mint azelőtt voltam. "

7 Ennek az annyi ellentmondást és bizonytalanságot magába sűrítő kornak tipikus vadhajtása volt Kecseti Márton veszprémi püspök. Az Itáliában tanult fiatal nemest nagybátyja, Szalaházi Tamás érdemeire való tekintettel nevezte ki I. Ferdinánd király veszprémi püspökké 1528ban. Kecseti teljes lendülettel vetette bele magát a nagypolitikába és a pártharcokba, szervezte a veszprémi vár védelmét, közben pedig hatalmas adósságokba keveredett. О is úgy segített magán, a korabeli földesurakhoz hasonlóan, ahogyan tudott: rablással. Feldúlta a környékbeli S zápolyai -párti nemesek birtokait, kirabolta Tátika várát, a vár birtokosát, Pethö Ferenc özvegyét fogságba vetette. Ezután lefoglalta a káptalan és a veszprémi apácák birtokait, végül pedig kizsarolta és elherdálta a veszprémi székesegyház kincseit. Életmódjában és cselekedeteiben tehát semmiben sem különbözött korának rablólovagjaitól. Egyházi szempontból nem sok pozitívumot felmutató püspöki működése végül 1549-ben ért véget, amikor evangélikus hitre tért és megnősült.

8 A veszprémi püspökség történetének mélypontja kétségtelenül a tizenötéves háború korszaka. Ekkor ugyanis az addig épen maradt egyházi birtokok is elpusztultak, illetve eladományozták őket, a püspökök pedig gyakorlatilag jövedelem nélkül maradtak. 1596 és 1608 között öt püspöke volt az egyházmegyének, közülük többen sohasem jártak annak területén, Újlaki Lajos püspököt pedig Bocskai István párthíve, Hagymási Kristóf 1605-ben Sümegen meggyilkolta.

9 A 16. század folyamán végbemenő változások az egyházmegye plébániahálózatát is megtizedelték. Az 1550-ből fennmaradt plébánia-öszszeírás és a zalai főesperesség 1554. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv4. kép Lippay György püspök (16331637) (Olaj, vászon arcképe a veszprémi érseki palotában) 73