Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Molnár Antal: A Veszprémi Egyházmegye a török hódoltság idején

részében 1630 és 1686 között. Végül pedig arra a kérdésre keresem a választ, hogy a katolikus egyháznak mely elemei maradtak fenn és tudtak működni az egyházmegye hódolt területein. A katolikus egyházi struktúrák pusztulása A katolikus egyházi intézményrendszer pusztulásának végeredményét néhány számadattal is érzékeltetni lehet: a veszprémi egyházmegyében a középkorban mintegy 100 kolostor létezett, ebből a 17. század elejére valamennyi elpusztult, a hozzávetőleg 600 plébániából pedig alig néhány tucat maradt meg.

1 Veszprém városában a mohácsi vész előtt a püspöki székesegyház és rezidencia mellett egy 36 kanonokból és 30 javadalmas papból álló káptalan működött, emellett négy plébánia és két domonkos kolostor (egy férfi és egy női) létezéséről tudunk.

2 A püspökség nem számított ugyan az ország legbusásabban jövedelmező főpapi javadalmának, de a kiterjedt birtokokból befolyó mintegy 10-12 ezer dukátos bevétele tisztes megélhetést nyújtott birtokosának.

3 Az 1526 utáni évtizedek azonban gyökeres, éspedig negatív előjelű változást hoztak Veszprém egyházi életében. A török támadások következtében az egyházmegye déli és keleti része igen súlyos károkat szenvedett. Veszprémet és környékét az első két évtizedben elsősorban a belháborúk sújtották. Török Bálint 1537. évi Veszprém elleni ostroma például a várost és tíz mérföldes környékét teljesen elpusztította. A háborúknál is nagyobb kárt okoztak a püspöknek és a káptalannak a dunántúli nemesek és a környékbeli várak kapitányai, akik felhasználva a zűrzavart, egymás után foglalták el a védtelenül maradt 2. kép Várdai Pál püspök (1520) egyházi birtokokat. A püspök és a (Olaj, vászon arcképe a veszprémi érseki káptalan hiába fordultak panasszal palotában) 71