Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Veress D. Csaba: Veszprém a tizenötéves háborúban (1593–1606)

forduló éjszaka elhagyják a várat, s Pápa felé visszavonulnak. A kitörést az említett elhagyott erdőn át akarták végrehajtani. Istvánffy szerint egyedül Tharnóczy Farkas vicekapitány tiltakozott, szerinte a vár még védhető volt! A tisztikar végül is a menekülés mellett döntött. Este 10 óra után - Eytzing beszámolója szerint - az erdő felé néző falon egy ak­kora rést vágtak, amin egy lovas is kifért. Sokan - köztük Samaria pa­rancsnok is - lóháton akartak menekülni. Éjfél után megkezdődött a vár elhagyása. A német katonák felszerelésüket és zsákjaikat a hátukon ci­pelve igyekeztek az említett erdő felé. Tharnóczy Farkas alkapitány és számos magyar katona nem hagyta el a várat, hanem a házak padlásain rejtőzött el. Utólag nagy bajt okozott az, hogy a várbeli tüzérek megma­radt 70 bécsi mázsa (kb. 350 kg!) puskaporukat a piactéren - időzített gyújtókanóccal - elásták. Eytzing zászlótartó és Decsi János vérfagyasztó részletességgel írták le a vár elhagyását. A kitörő mintegy 8-900 katona már elérte a menekülést fedező erdőt, amikor kiabálás-zaj keletkezett, mely felriasztotta a török csapatokat. Irtózatos közelharc és öldöklés kezdődött, amit betetőzött, hogy a várba benyomuló török katonák tömege között felrobbant a 70 bécsi mázsa lőpor! A hajnali órákig tartó öldöklésből - Eytzing adatai szerint - mindössze negyven német és negyvenöt magyar katona érte el Pápa várát. A magyar tisztek közül elmenekült Radies vajda (gyalogos­tiszt), Erdős Pál hadnagy, Eörsy Péter lovashadnagy. Samaria és Hoffkirchen parancsnokok, valamint Fekete Mátyás gyalogosvajda török fogságba került. (Ez utóbbi török szolgálatba állt.) Megmenekült Eytzing zászlótartó, valamint - rövid török fogság után - Miskolczi Péter pap is, akik később a legfontosabb adatközlők voltak. A harc után a török kato­nák Szinán pasa nagyvezír sátra elé kétszáz foglyot hajtottak és százöt­ven levágott emberfőt hánytak halomba. A török csapatok két napot pi­hentek a szétlőtt-füstölgő Veszprém vára alatti völgyekben, majd októ­ber 9-én Palota vára ellen indítottak támadást, melyet 10-én őrsége rövid ostrom után átadott a török hadseregnek. Az elvonuló Szinán pasa két különböző feladatkört betöltő személyt nevezett ki Veszprém élére. Az egyik a vár dizdárja volt (neve ismeretlen), a másik pedig - az 1552­1558 között megszervezett veszprémi szandzsák bégje, Kalender nevű török tiszt volt. A török források is megemlékeztek arról, hogy a veszp­rémi szandzsákot (katonai kerületet) újjáalakították. Naima török törté­netíró az alábbiakat írta: „ Veszprém ellen rohamot intéztek a törökök. Igen heves csata volt, melyben az őrség elvesztette bátorságát, és kitűzte 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom