Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Hegyi Klára: Veszprém török őrségei

ben felállított össze-vissza őrség vagy az ugyanakkor dívó kapkodó adminisztráció tükörképe de még az sem, hogy a teljes őrséget tartalmazza-e. A datálatlan, valószínűleg 1594-ben készült névsor eredetileg 349 katonát regisztrált, közülük azonban 53 gyalogost Tihanyba vezényeltek át, így maradt a várban 296 katona. Összetételük minden kétséget kizáróan mutatja, hogy az 1550-es években a határt védő veszprémi végvár az 1590-es években teljesen más szerepet kapott: most a török terület belsejébe került, jelentősége messze elmaradt a hajdanitól. Amíg első megszállása idején állománya többségét a lovasok alkották, most 147 emberrel a kevésre becsült azabok álltak az élen, az a katonaelem, amely ha kellett, a várvédelemben, ha kellett, a flottillában teljesített szolgálatot. 46 fős állománnyal minden várőrség leghitványabb alakulata, a martalócok is tisztes képviselethez jutottak. Az őrség két értékes pillére, a gyalogos müsztahfizok és a lovasok erős kisebbségbe szorultak 76, illetve 27 (!) fős állományukkal. Az is első látásra szembe tűnik, hogy a katonákat nem a szulejmáni fénykorban válogatták össze és rendezték egységekbe. Az azabok első agaságába 10, a másodikba 62, a harmadikba 19, a negyedikbe 56 katonát osztottak. A tizedek lötyögtek az ürességtől, még az elit müsztahfizok tizes egységeit is hol kilenc, hol meg egyetlen katona, a tizedes alkotta. Óriási változás állt be a katonák etnikai összetételében is, a minőségnek ez sem vált javára. A háború éveiben a létfontosságú óriásvárakból, pl. Esztergomból, Pestről kisöpörték a rácokat, akik ezután elárasztották a Dunántúlt. Veszprémben is ők adták a martalócok nagyobb részét és az azabok bő egyharmadát, így a 296 katonából 80 keresztény délszláv volt. Veszprém felbecsülhetetlen szerencséje, hogy amikorra a török igazgatás szigorú 16. századi rendje decentralizációba és a megzabolázatlan katonaság szabad rablásába fordult át, megszűnt fölötte a török uralom. JEGYZETEK 1 Österreichische Nationalbibliothek Wien (a továbbiakban ÖNB), Mxt 614. 2 ÖNB Mxt 643, 51-58. 3 ÖNB Mxt 614, 52-60. 4 Istanbul, Basbakanlik Osmanli Arsivi (a továbbiakban BOA), MM 3370, 296-297., 303-320. 5 ÖNB Mxt 550, 1-51. 6 BOA MM 3762, 17. 38