Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Dávid Géza: Török uralom Veszprémben (1552–1566)

második felében átmenetileg Lippáról kormányozták: csak Kászim pasa véletlenszerűen kezembe akadt felterjesztéséből derült erre fény.

5 A szandzsákokkal kapcsolatban is számos apróbb-nagyobb újdonság adódott: így többek között sikerült megragadni egy birodalmi szinten is különlegességnek mondható, négy palánkról, Babócsáról, Berzencéről, Segesdről és Szöcsénről elnevezett szandzsákot, amely 1585-ös alapításakor a nyugat felé való hódításokat lett volna hivatva szolgálni - ám nem sok sikerrel.

6 Másfelől az is több alkalommal kiviláglott, hogy a szandzsákok neve sem volt mindig állandó: a bég tartózkodási helyének függvényében ingadozhatott. A Dunántúlnál maradva: a Mohácsi szandzsák eleinte Eszéki, majd Szekszárdi variációkkal is elénk kerül,

7 később pedig Pécsi és Siklósi változatban is szerepel. Az apró és rövid ideig fennálló közigazgatási egységek közé tartozott a Veszprémi szandzsák is, melyről a következőkben szólni fogok. Az általánosan elfogadott dátum szerint Veszprémet 1552. június 1-én foglalták el Hadim Ali pasa budai beglerbég erői. Kérdés, mikor vált szandzsákszékhellyé - közvetlenül a meghódítás után vagy csak később. Káldy-Nagy Gyula az utóbbi változat mellett voksolt, midőn azt írta, hogy erre 1554. február 15-én került sor.

8 Ő abból indult ki, hogy ezen a napon /. kép A veszprémi náhije dzsizje-fizető helységei (1563-1565) 18