Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Takács Miklós: ADATOK VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI EDÉNYMŰVESSÉGÉHEZ

A tanulmányhoz 7 telepásatás, illetve 68 terepbejárási lelőhely mintegy 1500 edénytöredékét néztem át. E leletmennyiség, úgy vélem, már elégséges kiindulópont bizonyos következtetések levonásához. Adatbázisom negatívuma viszont az, hogy Ugod és Várpalota kivételével az ásatáson kibontott edénytöredékek esetében sem tudtam leletegyütteseket elemezni. (A zirci kúria és a veszprémi vár területén ui. még a magyar településrégészet „hőskorában" folytak feltárások, amikor még nem volt szokás a pontos rétegtani felmérések készítése.) Ez azt jelenti, hogy oly módon kellett tipológiai vizsgálatnak alávetnem nemcsak a terepbejárási leleteket, hanem az ásatásból származó töredékek zömét is, hogy az esetleges kísérőleleteik tanulságát nem tudtam rájuk vonatkoztatni. A feldolgozott kerámia egy további, a pontos következtetést sok esetben gátló jellegzetessége: a töredékesség. Az országos átlagnak megfelelően ugyanis a Veszprém megyei telepfeltárásokon is törött edények darabjai szoktak előkerülni a már /. tábla 1: Különleges fazékperem. Lelőhely: Külsővat Belsőbánd; 2. Cserépbögre. Lelőhely: Veszprém Móricz Zs. u. ; 3. Cserépfazék. Lelőhely: Zirc- Kistemplom (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) Tafel I. 1: Eigenartiger Topf rand. Fundort: Külsővat Belsőbánd; 2. Irdenes Töpfchen. Fundort: Veszprém. Móricz-Zs. Str. ; 3. Irdener Topf. Fundort: Zirc - Kistemplom (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) 55