Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

Balaton partvidékén, amely az itt élők számára a megélhetést és a védelmet is biztosította. A vidékünkön letelepedett magyarság életéről, mindennapi tevékenységéről telepásatások híján csak keveset mondhatunk. Honfoglaló őseink jelentős földművelő hagyományokkal rendelkeztek, melynek színvonala a helyben talált népesség ismereteinek színvonalával volt azonos (Müller 1994, 222.; Fodor 1996, 29.), bár a Balaton környékén a honfoglalást megelőző népvándorlás korából erre vonatkozóan csak kevés lelettel, bizonyítékkal rendelkezünk. (Balassa 1972, 376.) A rómaiak idejében meghonosított kert- és szőlőművelés hagyománya valószínűleg egészen a honfoglalás koráig fennmaradt. (Mócsy 1984., 264; Égető 1994., 656.) Az „őslakosság" által őrzött hagyományokhoz járultak a magyarság keletről hozott mezőgazdasági ismeretei, melyek eredményeként már az államalapítás idején jelentős szőlő- és gyümölcskultúra jött létre. (Pákay-Sági 1971., 95; Sági 1978., 112-113.) Az antropológiai vizsgálatokra támaszkodva a kutatókban felmerült, hogy egy ilyen jellegű tudás birtokosai talán a csatlakozott kabarok voltak. (Kristó 1995/b, 196-197.) A hipotézis lényege: a Dunántúl északi és keleti részén a honfoglaló magyaroknak egy olyan rétege mutatható ki, mely sok vonatkozásban eltért a Kárpátmedencébe 895-ben letelepedett népesség zömétől. A csoportot a keskeny koponyájú, europid népesség alkotta. Kialakulási helyük a Dontól nyugatra, a Fekete-tengertől északra eső ligetes terület. A Kárpát-medencében elsősorban a dombosabb vidékeket vették birtokba. (Éry 1982., 57, 67, 72; Éry 1994, 217-224.) Ezek a területek viszont a nomadizálásra kevésbé voltak alkalmasak. (Kristó 1996/b, 214.) így az itt élők elsősorban földmüveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Valószínűleg nagy részük állandó telepeken élt. Veszprém megyében az antropológiai kutatások eredményei arra utalnak, hogy valószínűleg a Kárpát-medencébe beköltöző magyarság és a helyben talált népesség leszármazottjairól van szó. Mellettük megtalálhatók a honfoglalók mongoloid csoportjához sorolható egyedei is. Természetesen pontosabb választ csak újabb feltárások és vizsgálatok után adhatunk. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a magyarok a helyben talált népességgel, szlávokkal, avarokkal, más néptöredékekkel békében és jó viszonyban éltek. A megyénkben eddig feltárt szegényes mellékletü köznépi temetők anyagában, akárcsak a többi hasonló esetben, nem tudjuk elkülöníteni az egy-egy etnikumra jellemző emlékanyagot. E nagy sírszámú soros temetőket a régészeti kutatások kezdetén főleg a szlávok hagyatékának tekintet45