Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

A Bakony honfoglalás kori emlékei Veszprém megye másik nagyobb területi földrajzi egysége a Bakony. A lelőhelyek elhelyezkedése alapján külön kell szólnunk a Bakonyaljái, az Észak-Bakonyi és a Déli-Bakonyi részekről. A Bakonyban a lelőhelyek nem egyforma sűrűn helyezkednek el. Több honfoglalás korra keltezhető lelet található a Pápa-Zirc vonaltól északra, valamint Veszprém és Várpalota környékén. Az Északi- és a Déli-Bakony határán, az ún. VeszprémDevecseri-árok területén, a mai 8-as úttól északra és délre egyetlen honfoglalás kori leletet sem ismerünk, bár maga a táj igencsak alkalmas lehetett a megtelepedésre. A helynevek tanúsága szerint (Megyer, Jenő) elképzelhető, hogy ezen a részen is számolnunk kell a megtelepülő korai magyarság szállásaival. Ebből a szempontból érdekes lehet az az adat, hogy a mai Somlóvásárhelyen lehetett a salzburgi érsekséghez tartozó, korábban Szent Rudbert (Ludbert) tiszteletére emelt templom, amelyet Szent István újjáépített és amely a hasonló nevű Szent Lambert-apácakolostorként vált ismertté. Ennek első apátnője István király egyik sánta „atyafí"-ja , Skolasztika volt, minden bizonnyal első királyunk rokona. (Györffy 1984., 356., 359., 821., 1603. jegyzet.) A következő évek régészeti kutatásai esetleg új eredményeket hozhatnak a terület honfoglalás korával kapcsolatban. A Bakonyalja a Bakony északi-északnyugati peremének elnevezése, valójában nem egy önálló tájegység. A vidék jellemzője, hogy a Bakony itt már lapos dombokká szelídül. A kutatás 13 lelőhelyet tart számon erről a vidékről. A lelőhelyek nagy része kettő kivételével, már a 2. világháború előtt is ismert volt. Itt kerültek elő és jutottak múzeumba megyénk első honfoglalás kori leletei. Sajnos a lelőhelyek többségéről, a leletek mennyiségéről, előkerülésük körülményeiről csak nagyon keveset tudunk. Az ún. Pápai-Bakonyalja területéről ismert lelőhelyek: 1. Bakonykoppány-Kavicsbánya. 1912-ben kora Árpád-kori köznépi temető két sírjából bronz karperec és több edénytöredék került elő. Laczkó Dezső két sírt tárt fel. Egyik melléklet nélküli volt, a másikban 3 db ezüst karika, 46? db üveg- és 2 db kauri gyöngy, nyitott, kerek átmetszem" bronz huzalkarperec, egy bronz pántgyűrű látott napvilágot. Az 1930-as években állítólag 18 sírt találtak, melyekből edény és bronz karperec töredéke került elő. A leletek egy része ma már nem azonosítható. (MRT 4, 30-31.: 5/2. lh., FÉK 21.: Nr. 36.) 35