Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Varga István: Mindszenty József veszprémi püspök egyházlátogatásai és a háborús károk felmérése

pásztori feladatuk betöltésében övéik között olyanok legyenek, mint a szol­gák, jó pásztorok, akik ismerik juhaikat. Nyájuk egész családi közösségét fogják úgy össze, hogy valamennyien a szeretet közösségében éljenek és munkálkodjanak. Mindig megkülönböztetett szeretettel legyenek papjai iránt, hiszen püspöki feladataiknak és gondjaiknak egy részét ők vállalják". 1 A püspök és a pap viszonyáról pedig így tanít a II. Vatikáni Zsinat: "szeretettel legyenek papjaik iránt, hiszen püspöki feladataiknak és gondjaiknak egy részét ők vállalják. Törődjenek papjaik lelki és szellemi fejlődésével. Segíteni kész irgalommal legyenek papjaik iránt, ha azok bármiképp veszélyben forognak, vagy valamiben hibáznak"} A Vatikáni Zsinat határozatát 20 évvel megelőzve hogyan tesz eleget e követelményeinek a nehéz 1944-es évben a veszprémi főpásztor? Milyen vigasztaló és erősítő szavakat intéz papjaihoz? Szóljanak hozzánk ez év utolsó körlevelének szavai: "Nagyon épültem utolsó körútamon, azon, hogy papjaim milyen mélységes, az Istenbe vetett hittel és bizalommal, nyugodtan dolgoznak az Úr szőlejében. Tisztelendő Testvérek, folytassátok ezt a nagyszerű munkát. Lássa mindenki, hogy mi nem olyanok vagyunk, mint akiknek nincs reményük. Felettünk a jóságos Isten, az О akarata nélkül egy hajszálunk sem görbülhet meg. Ezt a természetfeletti gondol­kodást oltsuk híveink lelkébe, és a viharban okosan, megfontoltan és bátran álljuk meg helyünket". 9 A szükséget szenvedő nyugdíjas papok részére Mindszenty József püs­pök támogatást kér papjaitól, az adományok sorát maga 5 000 Pengővel nyitja meg. Hogyan törődött a veszprémi püspök a nehéz hónapokban papjai lelki és szellemi fejlődésével? Az 1945. évi első számú körlevél sorai erről így vallanak: "A rekollekciós mozgalom a felterjesztett jelentések szerint igen kedvezően indult, és jellemző nemcsak az idők komolyságára, de pap­ságom buzgóságára is. Ámbár nem kevés helyen rendezték meg a havi magábaszállást, mégis a vonatközlekedés fogyatékossága miatt hősies áldozatot hozott nem egy papom". w Mindszenty József emlékirataiban leírja hazatérését Veszprémbe: "Nincs posta, nincs telefon, csak személyi futárok útján lehetne érintkezni székvárosommal, de a szovjet katonák garázdálkodása miatt nagy koc­kázat lenne valakit útnak indítani, vagy az egyetlen lehetséges módon gyalog felkerekedni. Végre április 20-án reggelre összeállítanak a vasútállomáson hagyott marhavagonokból egy szerelvényt, dél van, és a vonat nem indul. A zárdából ide hozzák ebédünket. Csak estefelé indul 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom