Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Hudi József: Mindszenty József püspöki körleveleinek történeti forrásértéke

— aligha lehet véletlen — a kiéleződött egyházpolitikai küzdelmek időszakára esik. Ekkor alapították a második világháború végéig megjelenő egyházmegyei lapot, a Veszprémi Hírlapot (1893) és az Egyházmegyei Nyomdát (1894).

8 A körlevelek nyelve kezdettől fogva latin, egészen 1862-ig, amikor Ranolder János (1806-1875) püspök áttért a magyar nyelv rendszeres használatára.

9 Ez minőségi változást jelentett, és kifejezte az egyház azon szándékát, hogy közvetlenül kíván a hívekhez szólni, a katolikus tömegekre hatni. A lelkész interpretátori szerepköre ezáltal fokozatosan háttérbe szorult. Az 1740-es években a körlevelek címzettjeinek a Reverendi Domini Fratres in Christo Dilecti típusú megszólítás járt — Ranolder latin körleveleiben a Dilecti in Christo Filii, illetve a Dilecti in Christo Fratres titulussal találkozunk. Magyarul gyakran "A veszprémi egyházmegye tisztelendő papságának s buzgó híveinek üdvöt és áldást az Úrban!" megszólítást olvashatjuk.

10 A stiláris fordulat az egyház társadalomszemléletében, az egyház és hívek kapcsolatában bekövetkezett paradigmaváltást fejezi ki. A latin nyelv azonban a XX. században sem tűnt el teljesen a hivatalos körlevelekből. Az egyetemes r.k. egyházat érdeklő személyi hírek rovata (Mutatio in clero) Mindszenty püspöksége idején is a körlevelek elengedhetetlen tartozéka maradt. Az elmondottak cáfolják azt a köztudatban meggyökeresedett álláspontot, miszerint Kopácsy József veszprémi püspök (1825-1838) honosította meg a magyar nyelvű levelezést és ügyintézést a veszprémi egyházkormányzatban. S most nézzük meg kicsit közelebbről Mindszenty püspök körleveleit. A nagy küldetéstudattal megáldott Mindszenty József veszprémi püspök 1944 márciusa és novembere között nyolc, 1945 januárja és szeptembere között kilenc nyomtatott körlevélben kereste meg híveit. Tudjuk azt is, hogy 1945 őszéig a budapesti Kerma Nyomdában készültek a körlevelek, mivel a veszprémi egyházmegyei nyomda az ellenséges légitámadások következtében leégett. A püspök átlagosan havonta küldött egy-egy körlevelet a plébániákhoz, melyet a lelkészeknek meghatározott ünnep- vagy vasárnapon kellett felolvasniuk. Mivel az állandó bombázások és a szovjet csapatok előrenyomulása következtében a postai összeköttetés akadozott, 1944. október 20-án az esperesi kerületek összevonásával hat püspöki biztosságot szervezett, és a biztosokat püspöki helynöki jogkörrel ruházta fel.

11 A biztosságok 20