Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Ritoókné Szalay Ágnes: Humanista veszprémi főpapok

Ritoókné Szalay Agnes HUMANISTA VESZPRÉMI FŐPAPOK Ismeretes jelensége az Itáliábólhazánkbaplántáltreneszánsz műveltségnek, hogy az a király környezetéből hamarosan a főpapi udvarokba került át. Várad, Gyulafehérvár, Vác és Pécs mint püspöki székhelyek, szép reneszánsz művészeti emlékeikkel együtt, a humanizmus szellemi központjaiként is ismeretesek. Veszprémből, VetésiAlbertpüspökhosszúkormányzási idejébőljelentős műalkotások maradtak ránk. Hogy a megújított környezetben található-e nyoma az irodalmi-szellemi élet új formáinak is, ezt vizsgáljuk a következőkben. Humanizmus alatt - nagyon leegyszerűsítve - a továbbiakban azt a műveltségeszményt értjük, amikor az artes facultas a korábbi legalsó gradusból egyszerre a legfelső szintre lépett. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy tananyaga mélységében és szélességében is jelentősen megnőtt. Földolgozni igyekezett az ókor ismeretanyagának teljes hagyományát. Az új műveltséggel rendelkező orator és poéta a társadalomban és a közéletben egyenrangúvá vált az évszázadokon át az elit csúcsának tekintett egyházjogászokkal. A mintát erre is Itália adta, és a pápai kúria, különösen II. Pius idejében, ahol a klasszikus rétorokon csiszolódott diplomaták az udvar fényét emelték. Mátyás király környezetében az első ilyen újtípusú államférfi Janus Pannonius, aki azért mindkét jog doktora is volt. Példáját attól kezdve tekinthetjük követendőnek, amikor tanulmányai helyére, Ferrarába mások is igyekeztek. Az élen itt is a király járt. Unokaöccsét, Geréb Lászlót, más báróifjakkal együtt, 1467-ben a humanizmus fellegvárába küldte tanulni. Ekkortájt, és talán éppen ezzel a társasággal jutott Vetési püspök támogatásával rokona, László is Ferrarába Az itáliai egyetemeken való taníttatás költsége igen nagy volt. A kezdeti összeget apártfogónak kellett biztosítani, ezt később egy egyházi javadalommal volt szokás megnövelni. Nem lehet kétségünk, hogy a kiválasztás a legtöbb reménnyel biztatóra esett. A támogatott személytől elvárták a bizonyítást. Az ifjú Vetési László valóságos mintapéldája az ambiciózus diáknak. Latin és görög zsengéit már 1469-ben elküldte Ferrarából Janus Pannoniusnak. Ismerjük a püspök-költő válaszlevelét, és ahhoz csatolt versét. Műveit elküldte még néhány jónevú itáliai humanistának, közöttük Giovanni Argiropilonak és Francesco Filelfonak is. Mindnyájan továbbtanulásra biztatták. Szorgalma elnyerte jutalmát. 1473-ban VetésiAlbert püspök, akirály akaratával is szembeszállva, neki juttatta a veszprémi nagyprépostságot. 90