Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Veszprém középkori története az eddig napvilágot látott munkák alapján jól feltártnak tekinthető. A kutatások azonban újabb és újabb részleteket hoznak a felszínre, amelyek a felfedezés élményével örvendeztetnek meg bennünket. Az 1994-ben megtartott Gizella-napi történelmi felolvasóülés a város 13-15. századi történetének tudományra és művészetre összpontosított kérdéseivel foglalkozott, s az irodalom, a zene, az egyházjog területét számos adalékkal gazdagította. Az irodalmi-szellemi élet új, humanista formáinak Veszprémhez köthető nyomait szedte csokorba Ritoókné Szalay Ágnes, aki Vetési Albert és ifjabb Vitéz János püspökségének időszakát vizsgálta. Veszprém a 15. században, a többi püspöki székhelyhez hasonlóan, a reneszánsz stílusú építkezésekkel egyidőben a humanizmusnak is otthont adott. A Ferrarában tanult és verseivel hírnevet szerzett Vetési László veszprémi nagyprépostként is az új műveltségeszmény elkötelezett híve maradt. A 14. századközepén, valószínűleg Meskó veszprémi püspök részére készült akódex Pontificale, azaz apüspöki szertartások gyűjteménye, amely a középkori Veszprém zenetörténetének egyetlen elérhető, telj es hangjegyes forrása. Szendrey Janka arra mutat rá elemző tanulmányában, hogy a magyar gregorián hangjegyírásnak a történeti forr ás anyag dokumentációja szempontjából igen fontos példája ez a munka. A középkori Veszprém egyházi jogéletéről az Érseki Könyvtárban található ún. Nágocsi Gáspár-féle kódexben foglaltak igen részletes képet adnak. Nágocsi kanonok az egyházmegyei bíróság vezetőjeként nemcsak lemásolta, hanem összegezte isPanormitánus kommentárját, amelyet a

IX. Gergely-féledekretális gyűjteményhez írt. Erdő Péter valószínűsíti, hogy ezt a jogkönyvet a székesegyház iskolájában tankönyvként is használták. Az esztergomi szinodális könyv korszerűsítése és bővítése az a latin nyelvű kötet, amely az 1515. évi veszprémi egyházmegyei zsinat eredményeképpen jelent meg. Solymosi László azokra az újításokra is felhívj a afigyelmet, amelyeket a határozatok alapján a vallási élet gyakorlatában elsőként itt vezettek be. Veszprém középkori szerepét azok a tanulmányok is hangsúlyozzák, amelyek a felsőoktatás, a vár építéstörténete, a pénzforgalom és a püspöki pecséthasználat kérdéseivel foglalkoznak. Bár ez a korszak nem eredményezett látványos fejlődést, s Veszprém több tekintetben nem jutott el a legfontosabb főpapi székhelyek jelentőségéig, az előrelépés sok területen kétségtelen, amit a kiemelt dokumentumok híven tükröznek. Szerkesztő 5