Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Gedai István: Veszprém középkori pénzforgalma

Az arab dirhemek főként az ország északi és keleti részén fordulnak elő; a Dunántúlra, így Veszprém környékére sem jellemzők. A X. századból, illetve annak első három negyedéből származó bizánci pénz sem ismeretes Veszprém területéről. A Veszprémben megtelepült honfoglalók bizonyára részt vettek a nyugati hadjáratokban és ennek megnyilvánulásai azok a sírleletek, amelyek között X. századi dénárokat találunk. A X-XI. század fordulója a magyar nép történetének legnagyobb fordulópontja volt: az államalapítás, amely hosszú távon - remélhetőleg örökre - biztosította a magyarság fennmaradását. Sorra születtek azok az intézmények, közigazgatási, állami, katonai, egyházi hivatalok, amelyek egy független államra jellemzők. Ezek közé tartozik a pénzverés is. Bár István király az állam szervezésében igen sok külföldi példát vett át, azokat a magyar sajátossághoz, hagyományokhoz igazította. Pénzünk mintáját is a bajor pénzverés adta, ám a verőtövet véső ötvösművész keze nyomán jellegzetesenmagyar lettpénzünk ábrája. Abajorpénzún.karoling temploma, pénzünkön, a tarsolylemezekről jól ismert motívumokkal egyesült, s vált a kor egyik legszebb - ugyanakkor egyik legjobb - pénzévé. Az önálló magyar pénzverés megindulása a pénzgazdálkodás iránti igényt fejezte ki. Az állam az egyenesadót (füstadó) pénzben szedte be, és a pénz eljutott a társadalom minden rétegéhez. A XI. századi jelenségként rögzíthető "halotti obulus" szokása bizony írja a pénz használatának magyarországi általános elterjedését, a skandináv leletekben nem ritkán előforduló XI. századi magyar pénz pedig a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét. A magyar pénz mind fokozottabb használata általános jelenség, a jól feltárt XI. századi temetők leletanyagának rendszeres összetevője. Mindezek ismeretében különösen értékelendő az a néhány, XI. századi, idegen pénz előkerülése Magyarországon. Ezek verési helye egyrészt Bizánc, másrészt a Német-Római Császárság - főleg a bajor verdék tekintetében. Az eddigiek - a Kárpát-medence X. századi idegen és XI. századi éremleletei - Veszprém, illetve környékének szempontjából nem mutatnak említésre méltó eltérést. A XI. századi éremleletek között előforduló idegen pénzek részletes elemzése azonban figyelemre méltó. Vizsgálatuk előtt utalni kell néhány tényre. Elsőként arra, hogy Magyarországon Szent István korában kialakult a pénzgazdálkodás, ennek kölcsönhatásaként megindult az önálló pénzverés. A XI. századi királyaink pénzei igen jó minőségűek voltak, alkalmazkodtak mind a kor, mind a gazdasági igényekhez, így ezen igények kielégítésére nem volt szükség idegen pénzekre. Utalni kell továbbá arra, hogy az egész országot megrázó hadi cselekmény az országon belül 21