Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Tölgyesi József: A középkori veszprémi főiskola néhány kérdéséhez

adnia kárpótlásul. Ha elfogadjuk vagy megengedhetőnek tartjuk, hogy Pál mester könyveinek egyike sem érte el e Biblia értékét, mert közöttük olyanok lehettek többségben, amelyek nem egyediek, s talán néhány példánynál is több forgott belőlük közkézen a hazai egyházmegyékben, a könyvek számát a százhoz közelítőnek tarthatjuk. Néhány párhuzamos példa a magán könyvgyűjtemények nagyságáról: a fél évszázada meghalt Fülöp Ágost francia király magánkönyvtára 21 kötetből állt. Egy még korábbi adat: Ottó gembleuxi apát 11. századi, 150 kötetből álló könyvtárának Nyugat-Európa-szerte híre volt. Egy későbbi adat: a pozsonyi káptalan könyvtárát 1425-ben 82 mű alkotta. 1465-ben a könyvgyűjtő Mediciek könyvtára 158 kötetből állt. 2. Vizsgáljuk tovább a veszteséget: " ... nem is szólva a káptalan 15 utriusque iuris doctor tagjának kánonjogi és római jogi könyveiről...", majd ezt olvashatjuk: " ... az egyháznak ... az összes tudományszakokba vágó könyveit, amikkel - mint mondják -, a sekrestye egy szobája tele volt." Cholnoky Jenő feltevése az, hogy ilyen nagyságú könyvkészlet csak úgy jöhetett létre, hogy Veszprémben is készültek könyvek, azaz, jelentős mértékű lehetett a könyvmásolás. Ehhez helyileg minden feltétel adott volt: a Séd melletti tímárok, tobakok, a várat és a vár körüli falvakat övező erdő cserzőanyaga, a legeltető állattartásból a bőr stb., és természetesen azok a papok, akik a másolást végezték. A korabeli analógiák alapján joggal feltételezhetjük, hogy ahelyi másolatok jelentős nagyságrendet képviselhettek a más keletkezési helyű kötetek mellett. Fraknói Vilmos így vélekedett: "A székesegyház könyvtárának gazdagsá­gával és a falai közt honoló tudományos szellemmel а ХШ. századi Veszprém messze túlszárnyalta az ország minden más városát, és joggal nevezzük a magyar tudományosság bölcsőjének." Toldy Ferenc, Kerékgyártó Árpád, Szabó Károly, Beöthy Zsolt, Baróti Lajos és mások a veszprémi főiskolát Magyarország első egyetemének tartják. Velük szemben Békefi Rémig azt igyekezett kimutatni, hogy még csak főiskola sem volt, hanem székesegyházi iskola, azaz, a hét szabad művé­szet oktatásának intézménye. Gutheil Jenő a stúdium, illetve a stúdium generale értelmezésének lehetséges keretei alapján foglalt állást: főiskola volt a veszprémi. Az 1276-os oklevél - általam kulcsfogalmakként, illetve szövegrészletekként megjelölt részei - vizsgálata előtt meg kell állapítanunk, e korban milyen működésbeli attribútumokkal rendelkeztek az európai felsőfokú tanintézetek. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom