Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Rainer Pál: Magyarország Árpád-kori királynéival kapcsolatos tárgyi emlékek

révén jutott a königsfeldeni klarisszákhoz, majd 1530 körül világi tulajdonosokhoz, s végül 1882-ben a múzeumba. Ágnes királyné antependiuma (oltáreloje), (Bern, Historisches Museum) A 3,18 m hosszú, 0,90 m széles oltárelő vörös bársonyból készült. Közepén a keresztre feszített Krisztus látható, jobbján Szűz Mária, balján pedig Szt. János apostol alakjával. Mária mellett Szt. Ágnes (a királyné védőszentje), Szt. Katalin és Szt. Péter, Szt. János mellett Szt. András (a király védőszentje), Keresztelő Szt. János és Szt. Pál figurái sorakoznak. A 60 cm magas, sokszínű, selyemmel hímzett alakokat külön varrták rá a szövetre. Az 1889-es restaurálás alkalmával a figurákat a bársonyról lefejtve kiderült, hogy ezeknek béléséül kis pergamendarabkákat használtak fel. Ezek részint egy 14. sz.-i latin breviáriumból, részint pedig IV. (Wittelsbach) Lajos németrómai császár (1314-1347), egy 1334/35-re keltezhető, Ágnes királynéhoz írt leveléből származtak. Ennek segítségével azután egyértelműen el lehetett dönteni - a korábban a burgundi zsákmány részének tartott - tárgy eredetét és keltezését, amely így 1335 és 1364 között készülhetett. Antependium (St. Gallen, Industrie- und Kunstgewerbe Museum - Iklé-gyűjtemény) Szövött állatalakok díszítik. A sarneni kolostorból származik. A hagyomány Ágnes királynéhoz köti. Antependium (St. Gallen, Industrie- und Kunstgewerbe Museum - Iklé-gyűjtemény) A feltámadt Krisztus alakjával. A hagyomány szintén Ágnes királynéhoz köti. Pluviale (Engelbereg, bencés apátság) Madaras, oroszlános szövésű, nyakrészét vallásos ábrázolás díszíti. Felirata szerint 1318-ban készült. A hagyomány szerint Ágnes királyné vezetésével szőtték. 83