Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Rainer Pál: Magyarország Árpád-kori királynéival kapcsolatos tárgyi emlékek

Felirata. „ŐRIBE... IIS.. HU CRUCIFIXE REDEMPTIS . NON(is) MAI(i). CRUX XPI. GISYLA ABBATISSA." Adelhaid királyné, I. László király felesége (ti 090) Az Adelhaid-kereszt (St Paul im Lavanttal, Karintia, bencés kolostor) A Gizella-kereszthez hasonló Szt. Kereszt ereklyetartó. Magassága: 82,9, szélessége: 65,4, vastagsága: 7,4-7,8 cm. Tölgyfa magját aranyozott ezüstlemezek borítják. Előlapját filigrándíszekkel, gyöngy-, drága- és féldrágakő berakással - közte 24 antik gemmával -, hátoldalát vésett díszítéssel - Krisztus, evangélistaszimbólumok, angyalok - látták el. Felirata: „CLAUDIT(ur) . HIC . DIGNI . CRUCIS . ALN(m)E . PORTIO . LIGNI . PANNONICI . REGIS. DED(it) . VXOR . HA(n)C ADELHEIDS . DOMINUS GUNTHERUS ABAS . PATRAVIT . HANC . CRUCEM . XPE . DATOR . VIAE . QUEM . LAUD ANT . OMNIA . RITE . PREMIA . DIGNA . PARA . REPARATIS . IN . CRUCIS . ARA.") (Magyarul: „Itt e helyen őriztetik a Szt. Kereszt méltó fájának egy része. A magyar király felesége, Adelhaid ajándékozta ezt. - Günther apátúr készíttette ezt a keresztet. Krisztus az élet adományozója, kit mindenek méltán dicsérnek. Készíts méltó jutalmat a kereszt oltárán megigazultaknak." A keresztet Adelhaid - Szt. László király felesége, Rudolf rheinfeldeni gróf, német ellenkirály (1077-1080) leánya - csináltatta édesanyjának: Savoyai Adelheidnek a St. Blasien-i (Baden) bencés apátságban lévő sírjára. A kereszt hátoldalát feltehetően Günther apát (1141-1170) készíttette. A kereszthez egykor egy, Uto apát (1086-1108) idejében készült talapzat is tartozott, amely ma már nincs meg. A St. Blasien-apátság szekularizációját követően, 1809-ben a bencések a karintiai St. Paul im Lavanttal kolostorába vitték át, ahol azóta is őrzik. 1961-ben restaurálták. Az osztrák szakirodalom - a kolostor középkori, de nem egykorú feljegyzései alapján - úgy véli, hogy Adelhaid királyné csak a keresztereklyét és a foglalatára szánt aranyat adományozta a bencéseknek. Maga az ereklyetartó kereszt már németországi (reichenaui vagy DNy-német-felső-Rajna-vidéki) műhely munkája a 11-12. sz. fordulójáról. Hazai kutatóink közül Kovács Éva szintén a foglalat külföldi eredete mellett foglalt állást. Ezzel szemben Genthon István a kereszt előlapját magyar udvari műhely alkotásának tartotta, s csak a hátlapot ismerte el Günther apát idejében készült német alkotásnak. 76