Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Györffy György: A Veszprémvölgyi Alapítólevél

A Római Birodalom 4. század végi összeomlásáig, a Krisztus sírjához zarándoklók Dél-Pannónián át mentek nyugatról keletre és vissza. A népvándorlás viharai ezt az utat hatodfél évszázadra elzárták. A keresztény magyar állam létesítése 1000 év előtt megteremtette az előfeltételét kelet és nyugat találkozásának. István, uralkodása első két évtizedében, még a belső szervezet kiépítésével volt elfoglalva, s a magyarokat Bizánctól elválasztó bolgár cárság megdöntésére csak 1015 és 1018 között került sor. Amikor II. Basileios császár az utolsó ellenálló cárt is legyőzte és a Száva szigetén fekvő Szerem várat elfoglalta, megnyílt a lehetőség a kelet és nyugat közti közvetlen érintkezésre a Száva és Al-Duna vonalán. Szent István 1018 táján szövetséget kötött a bizánci császárral, aminek jeleként maga és Imre fia számára kapott egy kettős keresztbe foglalt darabkát Krisztus keresztfájának maradványából: ennek emléke a magyar címer kettős keresztje. Ezt a szövetséget pecsételte meg, hogy Imre herceget bizánci görög hercegnővel házasították össze. Veszprém a királynék székhelye volt, és így Gizella állandóbb jellegű szálláshelye mellett építették a görög monostort a jövendőbeli - név szerint ismeretlen nevű - élettársnak is. A monostort Szent István ellátta adományokkal: az akkori gyakorlat szerint tíz jelentékeny fekvőséggel. Legnagyobb birtokteste a Balaton északkeleti végénél, Kenése körül négy falut ölelt feí: ószláv neve Knezsina is fejedelemnőt jelent. A többi birtok szórtan feküdt, hogy eltérő foglalkozású népei különféle szolgáltatásokkal lássák el az apácákat. Vörösberény és Paloznak szőlőművesei bort szállítottak, a Bakonyban, Padragon ácsok lakhattak, Gerencsér falu lakói tálat készítettek, a Mecsek déli lejtőjén fekvő Sarlós falu népei vasszerszámokat állítottak elő. A Rácalmás melletti Sild sziget is birtokközpont volt: az itt lévő udvarházhoz és Szentháromság-kápolnához tartozott a Duna révje a bal parti „Szombat" vásárhellyel és mellette Szántó falu 60 földművescsaláddal. Természetesen megkapták az apácák a monostor körüli földet. Maga Gizella királyné a bakonybéli monostornak is adott a vár alatt egy malmot, de több jelentős fekvőséget kapott tőle a veszprémi püspök is a városban és az egyházmegyében. Veszprém az 1020-as években bekapcsolódott a nyugat-keleti forgalomba, hiszen Itália és az Alpok felől jőve a fő út ma is az alatta fekvő Jutásnál vezet Székesfehérvár és a mellette vezető zarándokút vonala felé. Ezen az úton jöhetett Magyarországra Szent Gellért, Imre nevelője is. A görög hercegnőnek Imrétől nem született gyermeke, aminek tényleges hátterét nem ismerjük, csak legendás magyarázatát. 17