Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Praznovszky Mihály: Gizella alakja a magyar történelmi drámákban

Praznovszky Mihály GIZELLA ALAKJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI DRÁMÁKBAN Ha Gizellát keressük, Istvánt kell néznünk. Amely drámából Szent István alakja magasodik elénk, ott leljük mellette a bajor feleséget is. Ha megtaláltuk Gizellát, ne szörnyedjünk el azon, mi lett belőle, hiszen senki sem tudja milyen volt. A költó tolla, ha régmúltba veszett időkre tér, szabadon ugrándozhat a papíroson. Főleg, ha olyan messzire kell visszanéznie, mint az országlás első évtizedei. Nem talál sokat, de a legtöbb költő nem is keres. Ihletére bízza magát, az legyen hőseiből, aminek szánja őket: példázat. Gyengébb költőknél a mondanivaló kifejezői. A történész nem kérheti számon a történeti valóságot a költőn. Azt a történeti valóságot, amelyet ebben az esetben б sem ismer pontosan, részletesen. Amikor Gizella alakja feltűnik a magyar történeti drámákban, arra kell gondolnunk: mindmáig s úgy tűnik most már véglegesen milyen keveset tud róla a történelem. Középkori oklevelek olykor megkapargatott sorai, egy felismerhetetlen textilfolt, egy szigorú sírkő - itt rejtőzik Gizella nem is tudjuk hány évre terjedő élete. S kit, mit rejtenek e holt rekvizitumok? Milyen volt élte, személyisége? Milyen termete, szépsége? Netán csúnya, termetes bajor leány? Mit érezhetett, amikor eljött ide áldozatként, ismeretlen világba, ismeretlen férfihez. Meg tudta szeretni őt, nemcsak alázatból, de szerelemből is? Meg tudta szeretni ezt a földrajzi egységet, amelyből haza lett a szeme láttára s tán az ő segítségével? Mindvégig idegen maradt itt, vagy vált egy kicsit magyarrá is? Ki volt hát Gizella - nem tudjuk meg soha. A középkori oklevelek tudós olvasója tán felelhet rá tudálékosan, felnézve a latin betűtenger mélységéből, de a költő, éljen bármely korban is, arra kíváncsi velünk együtt, minden korok mindenkori olvasójával: milyen volt Gizella, a bajor hercegkisasszony, a magyar királyné, a gyermekeit vesztett anya, a fájdalmába temetkező zárda főnöknő. Gizellát elsőként a magyar iskoladrámákban találjuk. 1587-ben, Kolozsvárott mutatták be az első ismert István drámát. A XVII. századból már nyolc, Szent Istvánról szóló iskoladrámát ismerünk és ez a szám a XVIII. századra, a drámajátszás virágkorára megsokszorozódik. Szent István kedvelt drámai hős lesz, személyében sok minden megtestesül, ő „a magyar kereszténység megalapítója és első apostola, a keresztények jóságos atyja... Szűz Máriát fiúi hódolattal tisztelte, országát az О oltalmába ajánlotta." Mellette visszatérő szereplő Géza fejedelem, Szent Gellért, Szent Imre. 46