Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Rainer Pál: Magyarország királynői az Árpád-korban

rály koronás házastársai voltak, persze időnként meglehetősen kiterjedt jogállással. Mivel első királynénk - Gizella - volt a veszprémi székesegyház megalapítója, utódai szintén a veszprémi egyház kegyurai lettek. Ezért - némi kezdedti ingadozás és kivételek után - kialakult а ХШ. sz. végére az a szokás, hogy a mindenkori veszprémi püspök lett a magyar királyné kancellárja. A hagyomány szerint kezdettől fogva a veszprémi püspök koronázta a királynét, minden bizonnyal Székesfehérvárott. Miután ezen jogkör gyakorlásán a veszprémi püspök és az esztergomi érsek összekülönböztek, 1216-ban rendezték és szabályozták a királyné-koronázás kérdését. Ettől kezdve, ha a király és a királyné koronázása és felkenése egyidejűleg történt, akkor a királyt az esztergomi érsek, a királynét pedig a veszprémi püspök koronázta, illetve kente fel. Ha csak a királyné megkoronázásáról és felkenéséről volt szó, akkor a veszprémi püspök koronázta, az esztergomi érsek pedig felkente a királynét. Ha ilyenkor az esztergomi érsek nem volt jelen, akkor mindkét aktust a veszprémi püspök végezte. (Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a XVI. sz. közepéig királynéink koronázása a Szt. Koronával történt. Ezt követően viszont csak az ún. házi koronával, s a Szt. Koronát csupán jobb vállukhoz érintette az esztergomi érsek.) Árpád-kori királyné-koronázásainkról mindössze annyi biztosat tudunk, hogy Jolántát (II. András 2. nejét) 1215-ben János esztergomi érsek (1205-1223), Izabella királynét (IV. László nejét) Pál veszprémi püspök (1263-1275), Ágnes királynét (III. András 2. nejét) pedig Rád nembéli Benedek veszprémi püspök ( 1289-1311) koronázta meg. A királynék birtokai három fő típusra oszlottak: 1. a királynéi méltósághoz kötött, 2. a jegyajándékként kapott, 3. az egyéb módon, pl. személyre szólóan nyert javakra. A XIII. sz.-ra azonban az egyes királynéi birtokfajták eredete már gyakran összemosódott. A királynéi birtoktestek az ország Agnes királyné (III. András özvegye) antipendiuma (oltárterítoje) a königsfeldeni klarissza zárdából 1335 körül (Bern, Történeti Múzeum) Das Antipendium (Altardecke) der Königin Agnes (Witwe von András III.) aus dem Klarissenkloster in Königsfelden, gefertigt um 1335. (Bern, Historisches Museum) 39