Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Uzsoki András: A passaui Gizella-sír az új kutatások tükrében

magyar királyok, s minden valószínűség szerint Szent István király egyházi méltóságjelvényének az alakja maradt ránk, s mivel párhuzama Passauban található, ugyan primitív faragványként, de kétségtelen közös gyökérről erednek. A magyar királyok évszázadokkal később is használták. 5. Gizella joga a nyeles kereszt ábrázolásához István király nagy legendájában és a Hartviktól származó legendában Gizelláról a következőt olvashatjuk: „Ad consortium verő regni, praecipue causa sobolis propagandáé sororem Romanae dignitatis augusti, videlicet Henrici, qui ob mansuetudinem morum pius est appellatus, Gillam (Gislam, gyslam, Keslam) nomine, sibi in matrimonio sociavit, quam unctione crismali perunctam gestamine coronae (regni) sociam esse notificavit". Kurcz Ágnes fordításában magyarul: ,,Királyságának sor sósául pedig, de kivált sarjadékának szaporításáért a római császári méltóságot viselő, szelíd erkölcsei miatt jámbornak nevezett Henrik húgát, névszerint Gizellát vette házastársul, kit miután olajkenettel felkentek, a korona viselésében társának ismerte el." Itt olyan megfogalmazásban fejezték ki a királynéi méltóságot, amely támpontot nyújt arra, hogy Gizella személyét sokkal többnek tekintsük, mint egy király hitvesét. Gerics József e legendában a rex, a regnum és a corona fogalmának a vizsgálata nyomán helyesen állapította meg, hogy „Gizella unctione crismali peruncta gestamine corona jut a consortium regni-hez". Leglényegesebb itt a consortium regni, vagyis a közös uralkodás, amely mindenképpen jogalap, jogcím arra, hogy az özvegy királyné sírlapját királyi hordozható kereszt díszítse. Itt ismét utalnom kell királynénk dédanyjára Matildra, mert kettőjük között sok közös vonás van, kiemelkedtek a 1011. századi királynék közül, mindketten aktív szerepet játszottak az uralkodásban. 6. Újabb adalék a passaui sírlapról Gizella-tanulmányom 1984. évi megjelenése után, május 23-án a Gizella-kutatások ügyében Esztergomban magánkihallgatáson fogadott dr. Lékai László bíboros, prímás érsek. Ekkor tájékoztatott a bazilikában kialakítandó Szent István és Boldog Gizella kápolna tervéről. Megbeszélésünk során javasoltam a passaui Gizella-sírt fedő sírlap alapos megvizsgálását és másolat készítését mind az esztergomi, mind a veszprémi bazilika számára. Az 1986. évi passaui Gizella-szimpóziumon ismét felvetettem javaslatomat. 25