Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Uzsoki András: A passaui Gizella-sír az új kutatások tükrében

nézete „tojásdad idom, aránylag széles homlokívvel", az agykoponya bal fele erőteljesebben fejlett a jobb felénél. Elölnézetben aránylag széles a homlok és a pofacsontok, az orrüreg mérsékelten keskeny, a szemüregek aránylag nagyok és magasak. A hosszúcsontok vékonyak és megnyúltak. Birkner a vizsgálat után a következő megállapításra jutott: „A csontváz minden bizonnyal nőé volt. Emellett szól a koponya alakja, a meredek, bol­tozott homlok, az elmosódó izomtapadási helyek, továbbá a hosszúcson­toknak az a tulajdonsága, hogy noha meglehetősen hosszúak, ... mégis rendkívül gracilisak... A test magassága minden bizonnyal meghaladta a 170 cm-t, ami nőnél egyenesen ritkaság... Magas korra vall, hogy a kopo­nyavarrások majdnem teljesen egybeforradtak... A fogazat rendkívül rossz; a fogak még a halott életében kihullottak... A csontok beható anatómiai vizsgálata arra az eredményre vezet, hogy a csontváz legalább 60-70 éves, magasnövésű, gracilis csontalkatú nőé volt." Az embertani kortározás és a történeti adatok alapján Schmid arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy Gizella 1055-1060 közötti időben halhatott meg. Ez a vélemény lényegében elfogadható, ugyanakkor annakidején ez rendkí­vül szenzációs megállapításnak számított, mert az 1420 körül készült keno­táfium sírlapján a gót betűkkel vésett szövegben 1095-ös évszám olvasható. Ez teljesen irreális szám, a vésnök alapos tévedése, amely nem ismeretlen a középkorban. Ha gondosan átvizsgáljuk a gótikus sírlapot, akkor más téves vésetet is találunk rajta. Ali. századi sírlapról, átmásolta a vésnök a GISY­LA ABBATISSA feliratot, ugyanakkor a sírlapot keretező szegélyfelirat szövegében a királyné nevét GISULA-nak véste. Gizella születési évének általában a 985-öt fogadja el a történetírás, ennek alapján pedig 1095-ben 110 éves lett volna. Ilyen matuzsálemi életkor a kora középkorban egysze­rűen kizárt. 4. A 11. századi sírlap ikonográfiái értékelése A fehér mészkőből faragott, téglalap alakú 154 x 54 cm méretű, mintegy 30 cm vastag sírlap süllyesztett mezőjében csavart nyelű, hordozható ke­reszt (Vortragekreuz) domborműves ábrázolása látható, amelynek vízszin­tes szárain egymással szembenéző két sas áll felemelt szárnyakkal. Magán a kereszt négy szárán CRVX CHRISTI rövidített szövege: CRVX XPI ol­vasható. A sírlap felső szegélyén az elhalálozás hónapját és napját feltünte­tő véset, a NONIS MAII rövidítése, NON MAI olvasható, amely május nó­náját, vagyis május hetedikét jelenti. A naptárban a Gizella nap a mi király­nénktól veszi kezdetét. A monostorok nekrológiumában csak az elhalálozás hónapját és napját tüntették fel, mert a miseliturgia naptár szerint mondták az elhunytakért a megemlékező misét, ezért az elhalálozás évének feltünte­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom