Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Győrffy Miklós: Jókai, a szőlősgazda

Itt az eresz alatt gondoltam ki a TMagyar Nábobot', melyhez az alapgondolatot nőmnek egy útleírása adta. Itt főztem ki az Üstökös, az első magyar humoristikus lap tervét, amikor még nem volt se humoros író, se rajzoló, se olvasó közönség. Aztán saját ültette szőlőmnek legelső borát is itt szüreteltem le. Néha napján víg napokat is látott e veranda." (Az én fecskefészkem: Megtörtént regék, 262—63.) Megtanulta ... — S hogy most mindjárt visszabizonyítsak : eleinte a Svábhegyen se sok a szőlő. 54 nyár elején édesanyja is kíváncsi fiának saját keresményéből származó ,,birtok"-ára, Vali Marival megy látogatására. ,»Mindannyiunkat egészen elbűvölt az elénk táruló gyönyörű látkép, melyhez fogható nemigen lehet az egész világon! — No, azt ugyan jól tettétek, hogy ezt a tündéri szép fekvésű helyet megszereztétek magatoknak! — mondta megelégedéssel nagymamácskám. —Micsoda páratlanul pompás levegőt élvezhettek itt! az maga megfizethetetlen kincs! Egy homokkőből rakott lépcső vezetett le az aljba, hol már néhány sor szőlőtőke dicsekedett vele, hogy őket milyen szép rendben tartja a gazdájuk! Odább gondosan karókhoz kötözött paradicsomtelep ragyogott fénylő vörös, érett gyümölcsei tömegétől. — Róza nagyon szereti a paradicsomot! — mondta jóságosan mosolygó arcával Móric bátyám. — Annyit befőz évenként, hogy meg lehetne benne fürdeni. A paradicsomtábla után a többféle babbal beültetett ágyakat mutatta be, azután az ékeli ropogós fekete cseresznyefákat, melyek szép dús, sötétzöld lombozatukkal dicsérték új hazájuk talaját. Füvet, fát, bokrokat figyelmesen megnézegetve körüljártuk az egész fundust, mialatt boldogan tervezgette Móric bátyám, hogy hová, mit szándékozik még telepíteni. " ( Vali Mari emlékezése, 114—15.) Ebből alakul ki utóbb fokozatosan, hosszas nyomasztó anyagi ráfordítással (a Följegyzések tanúsítják) az író szüretelő táblasora (ő, láttuk, hat holdnak mondja), „amelynek a termését sokszor népes, vidám társaság szedi [...] Nagy szüret volt a Svábhegyen 1868 őszén. Cigány mulatság A Hon, Az Igazmondó és Az Üstökös válogatott cigánylegényei voltak meghíva a Jókai-villába. Ismeretesek ezek a szüretek, öreg újságírók csacsogásai nyomán. A bográcsban főtt pompás birkapörköltek, amelyeknek a majoros, Füri János a mesterük, a nyárson sült csirkék, melyek lassú tűzön lassan pirulnak, sülnek s ezalatt maga a gazda folytonosan szalonnadarabokat forgat fölöttük, hogy 79