Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Csokonai Vitéz Mihály: Bacchushoz

Csokonai Vitéz Mihály BAKHUSHOZ Kar Évoé! Bakhe, évan, évoe! Évoé! Bakhe, töltsd lelkünket bé! Itt van a zúzos december: Bor van-é? Bort igyon ma minden ember: Évoé! Egyes Idvez légy, Bakhe áldott istenség! Hol te mégy, Vígad ott a főid s az ég. Szívünk úgy felrrajzik véled, Mint a méh; Életünk csak tőled éled: Évoé! Kar Évoé! stb. Egyes A mazúr Általad gazdag lehet, S mint az úr Szarvat és szemet vehet. A bolond észt léi a borba S úgy lesz bölcs: Tölts tehát bort e csuporba, Tölts, tölts, tölts! Kar Évoé! stb. Egyes Általad A barátság lelkesül; Általad Sok harag lecsendesül. Boldog, és azon nem ülhet Semmi baj, Aki véled egyesülhet, Haj, Haj, haj! Kar. Évoé! stb. Egyes Csak te vagy Szíveinknek mindene: El ne hagyj, óh, örömnek Istene! Meghalunk; de semmi gond az; Fére bú! Aki búsul, mind bolond az. Hú, hú, hú! Kar Évoé! stb. 45