A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Veress D. Csaba (történész, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Francia Császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben

A háborús párt — melyet maga a császár-király és felesége támogatott — azonban nem vette mindezeket tudomásul, s 1809. február 26-án meghatározta a magyar nemesi felkelő csapatok gyülekezési körzeteit: a dunántúli vármegyék csapatainak Győrt és Keszthelyt, a Dunán inneni csapatoknak Komáromot és Nyitrát, a tiszántúliaknak Debrecent, a Tiszán innenieknek pedig Kassát jelölte ki. Egyúttal készenlétbe helyezték a Magyar Királyság területén állomásozó csapatokat is. (2. sz. függelék) 1809. március elejétől a es. kir. hadvezetés megkezdte a reguláris csapatok felvonultatását is. Mindjárt kezdetben súlyos stratégiai hibát követtek el: ugyanis a hadsereg főerőit - az I., II., III., IV., V. hadtesteket és az I. tartalék hadtestet — a Dunától É-ra, Csehországban összpontosították. A Dunától D-re — a Traun folyó vonalán — csak a Hiller-hadsereg (a VI. hadtest és a II. tartalék hadtest) vonult fel. A hadsereg déli szárnyát — Salzburgnál — a Jellachich-hadosztály biztosította. Mivel a Habsburg-hadvezetés egyidejűleg akart csapást mérni a Bajorországban gyülekező francia és német (a Rajnai Szövetség) katonai erőire, valamint a — Francia Császársággal perszonális unióban lévő - Olasz Királyság haderejére, Ausztria déli térségében egy külön hadsereget vontak össze. Ez volt a Déli Hadsereg (a VIII. és IX. hadtestekkel), a császár-király testvéröccsének, Habsburg János főherceg lovassági tábornok parancsnoksága alatt. Ausztria a franciákkal szövetséges lengyelek és oroszok támadásától is tartott, s ezért Krakkó körzetében összpontosították a VII. hadtestet. A háború kitörése és első szakasza (1809. április 10-május 28.) 1809. április 9-én Habsburg Károly főherceg generalisszimusz, a cs. kir. Dunai hadsereg - és egyben a teljes cs. kir. haderő — főparancsnoka, írásbeli üzenetet küldött a francia Lefèbvre marsallnak, a Bajorországban összpontosított francia és német hadseregek parancsnokának, melyben bejelentette a támadást és egyben a hadüzenetet. Másnap — 1809. április 10-én a cs. kir. Dunai Hadseregnek a Dunától É-ra összevont főerői megtámadták a Bajorország ÉK-i térségében összpontosított III. francia hadtestet. Miután a francia csapatok visszavonultak, a hadtestet nem sikerült elvágni az attól DNy-ra gyülekező francia—német főerőktől. Ezért Károly főherceg megváltoztatta terveit, s a Duna É-i térségében csak az I. és II. hadtesteket hagyta, erőinek zömével — a III., IV., V. hadtestekkel és az I. tartalék hadtesttel, majd betört Bajorországba, s az Isar folyóig nyomult előre. Egy nappal később - 1809. április 11-én - a cs. kir. Déli Hadsereg két hadteste is betört Venzonénál az Olasz Királyság területére. 8