A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vigh Kálmán (főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely): Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben

10. ábra. Lovassági pisztolyok. (A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűj­teményéből) a legsimábban igyekezett megoldani a felmerült ügyeket. Lauriston június 2-án a vármegyei bizottságokkal történt egyeztetés után a magánházakban elszállásolt katonák ellátására vonatkozó kiáltványt adott ki francia és né­met nyelven. A tiszteket napi háromszori étkezéssel kellett a házigazdáknak ellátni: reggelire 1 pohár pálinkát, vagy 0,5 meszely (kb. 2,5 dl) bort, ebédre levest, 0,5 font marhahúst (kb. 25 dkg) és főzeléket (vagy helyette tész­tát) és egy meszely bort, vacsorára levest, főzeléket fél font hússal és egy meszely bort. Ezen kívül a tiszteknek naponta 1,5 font kenyér is járt. A ka­tonák étkeztetését a város és a vármegye által beszolgáltatott élelemből szervezték meg. Ez naponta 40 ökröt és 120 akó bort jelentett. Lauriston térparancsnoka, Billet ezredes szigorú rendet tartott a francia katonák között, ennek köszönhető, hogy nem került sor összeütközésre a katonák és a lakosság között. Június 29-én rendeletileg megtiltotta a vendég­lősöknek, sörkimérőknek, hogy a katonáknak 21, tiszteknek 23 óra után ételt, vagy italt szolgáljanak fel, s mindenféle hazárdjátékot betiltott. A ma­gánházakban elszállásolt, vagy magukat elszállásoló tisztek, katonák szemé­lyi lapot voltak kötelesek kiállítani, melyet a szállásadó 24 óra alatt 50 fo­rintnyi pénzbírság terhe alatt köteles volt benyújtani a városi elöljáróság­hoz. Augusztus 4-én kelt rendeletével megtiltotta valamennyi katonának, szigorú büntetés terhe mellett, hogy szántóföldeken, szőlőkben, kertekben, 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom