A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)
Bene János (történész-muzeológus, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza): Az utolsó nemesi felkelés Szabolcs vármegyében
ves bizodalmokat, mellyet Első All Ispánnyok, Tekintetes Királyi Tanácsos Kállay Miklóshoz viseltetnek, s ezen nagy bizodalmoknál fogva eggyező szívvel és Közönséges akarattal a Táborba szálló Fiaiknak, Véreiknek, Attyok fiainak s Nemes Társainak vezérjévé, vagyis ezen Szabolcsi Egész Ezred Ezredes Kapitánnyává azon Királyi Tanácsos és Első Ali Ispánnyokat el választották." 5 Ezután felolvasták a tisztségekre alkalmas személyek neveit. Ezredes főhadnagynak Borbély Gábort, CzóbeU Imrét és Jármy Ábrahámot jelölték, kik közül közfelkiáltással Borbély Gábort választották meg. Első ezredes főstrázsamesternek CzóbeU Imrét és Jármy Ábrahámot jelölték. Mivel mindkettőre a kiáltás „igen nevezetes volt", a vitát végülis Kállay Miklós oldotta meg Czóbell Imre javára, azzal érvelve, hogy az ezred zömét reformátusok teszik ki, tehát szükséges, hogy az ezred törzsében, a stábban a főtisztek között is legyen református. A többi tiszt választása már gyorsabban ment. Második ezredes főstrázsamester Kállay Leó lett, a századok parancsnokai százados kapitányi ranggal: Molnár Antal, Nitzky László, Winkler János, Patay István, Jármy Benjámin, Kállay Imre. Cassírius, százados kapitányi ranggal: Gencsy Sámuel. Másodkapitánnyá Nozdrovitzky Pált, Bártzay Ferencet, Kállay Gergelyt, Désy Károlyt, Vay Jánost és Keltz Józsefet választották. Auditor lett másodkapitányi ranggal Szathmáry Mihály. Főhadnagyok lettek: Leövey Ádám, Vay Ádám, Zoltán István, Korda Lajos, Désy Ferenc, Osváth László, Buday Zsigmond, Vay Ábrahám, Somosy Menyhért, Jármy Tamás, Kelemen József, Komjáthy György. Alhadnagyok: Fúló Pál, Kállay Ferenc, Kornis László, Mikecz János, Kállay Albert, Jármy Lázár, Tőröss Gergely, Bessenyey György, Leövey Ferenc, Osváth Ferenc, Teleki László, Guthy Sándor. Az ezredes kapitány mellé segédtisztnek másodkapitányi ranggal Kádas Jánost, főhadnagyi ranggal pedig Marsó Józsefet választották. A három osztály zászlótartója: Berzsenyi Antal, Biró János és Bodó János lett, a porkoláb pedig Molnár János. 6 Ez a névsor megszületésétől kezdve állandóan változik a betegségek, lemondások és előléptetések miatt. 1809. április 9-én I. Ferenc osztrák császár és magyar király hadat üzent Napóleonnak és másnap kiadta a felkelési parancsot. Szabolcs megye az április 26-i különös gyűlésen olvasta fel a királyi parancsot és intézkedett a nemesi felkelő sereg kiállítása iránt. Ugyanezen a napon alakult meg az az állandó bizottság (Permanens Deputatio), mely a felkelés ideje alatt a közgyűlés hatáskörében intézkedhetett. Ezen deputáció elnöke a másodalispán, Osváth Lajos volt, tagjai pedig: Ibrányi Farkas, Elek László, Zoltán István, Fazekas László, Szűcs György, Kállay Sándor táblabírák, Désy György fő- és Eördögh Alajos első alnótárius, valamint Jármy Ábrahám, Gencsy Lajos, Désy Miklós és Pálffy József főszolgabírák. 7 • Ez a bizottság intézte a nemesség mozgósítását, a századok szervezését, az ezred felszerelését, a lovak összegyűjtését, vásárlását, az élelmezést stb. A 47