A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vizi László Tamás (középiskolai tanár, történész, Székesfehérvár): Az utolsó nemesi felkelés Székesfehérváron és Fejér vármegyében

kelés, az inszurrekció. Sőt, a vármegyék nemessége a feloszlatást követően az inszurrekció további fenntartása mellett érvelt. Fejér vármegye 1810. január 17—20-i közgyűlése például a nemesi felkelő csapatok elbocsátásával, valamint a nemesek fegyvergyakorlatával és összeírásával kapcsolatos legfelsőbb rendeletre olyan határozatokat hozott, melyekből az inszurrekció további fenntartására következtethetnénk, pedig 1809-cel egy idejétmúlt szervezet szűnt meg létezni. Az említett határozatok a következők voltak: 1. A nemesi felkelők hazabocsátása megtörténik, de két évig még szükség esetén kötelesek fegyverbe állni vagy fegyvergyakorlatra bevonulni. 2. A hazabocsátott nemesi felkelők katonaruhájukat megtarthatják. 3. A hazabocsátottak a fegyvereket, felszereléseket és lószerszámokat kötelesek beszolgáltatni, az általuk zsákmányolt fegyverekkel és felszerelésekkel azonban szabadon rendelkezhetnek. 4. A szolgálati vagy tiszti lovaikat, amelyeket a nemesi felkelés pénztárából vásároltak, maguknál tarthatják. 5. Azok, akik saját lovukon vonultak hadba és azt elvesztvén a vármegyétől kaptak másikat, a pótlásul kapott lovat maguknál tarthatják. 6. Azok a nemesi felkelő tisztek, akik a háború alatt több lovat szereztek és most már nincs rájuk szükségük, gyors eladásuk azonban nem lehetséges, a jövő februárig annyi lóra kapnak tartást a vármegyétől, amennyi őket megilleti. 7. Az altisztek a kardjukat és a tarsolyukat megtarthatják. 8. A trombitásokat és a dobosokat fizetés mellett továbbra is megtartják, ezek lovaira pedig a zirci perjel ad tartást. 9. A hazabocsátottaknak elbocsátó levelet adni nem szükséges. 10. Fenti intézkedések végrehajtására a vármegye bizottságot küld ki.

2 5 Fejér vármegyében tehát 1810 elején úgy tűnt, hogy a nemesi felkelés szervezete tovább fog működni. I Ferenc 1810 márciusában azonban másként döntött. Az inszurrekció összehívását nem tartotta többé szükségesnek, s ezzel örökre lezárult a magyar nemesi felkelések története. II. rész Az 1809-es hadiév nagyobb hadműveleti eseményei ugyan elkerülték Fejér vármegyét és Székesfehérvár városát, de minden előzetes intézkedés ellenére mégsem lehetett elkerülni azt, hogy az átvonuló, illetve itt állomásozó katonaság be ne hurcolja az országos veszedelmet, a tífuszt. Pedig már 1809. január 13-án a városi tanács, Khor Ferenc városi orvos javaslatára — a járványok megelőzése céljából — az alábbi utasítást adta ki: 1. Még egészséges katonákat sem lehet a polgári lakosokkal egy szobában elhelyezni. 39