A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vizi László Tamás (középiskolai tanár, történész, Székesfehérvár): Az utolsó nemesi felkelés Székesfehérváron és Fejér vármegyében

kelés, az inszurrekció. Sőt, a vármegyék nemessége a feloszlatást követően az inszurrekció további fenntartása mellett érvelt. Fejér vármegye 1810. január 17—20-i közgyűlése például a nemesi felkelő csapatok elbocsátásá­val, valamint a nemesek fegyvergyakorlatával és összeírásával kapcsolatos legfelsőbb rendeletre olyan határozatokat hozott, melyekből az inszur­rekció további fenntartására következtethetnénk, pedig 1809-cel egy idejét­múlt szervezet szűnt meg létezni. Az említett határozatok a következők vol­tak: 1. A nemesi felkelők hazabocsátása megtörténik, de két évig még szükség esetén kötelesek fegyverbe állni vagy fegyvergyakorlatra bevonulni. 2. A hazabocsátott nemesi felkelők katonaruhájukat megtarthatják. 3. A hazabocsátottak a fegyvereket, felszereléseket és lószerszámokat kö­telesek beszolgáltatni, az általuk zsákmányolt fegyverekkel és felsze­relésekkel azonban szabadon rendelkezhetnek. 4. A szolgálati vagy tiszti lovaikat, amelyeket a nemesi felkelés pénztárá­ból vásároltak, maguknál tarthatják. 5. Azok, akik saját lovukon vonultak hadba és azt elvesztvén a vármegyé­től kaptak másikat, a pótlásul kapott lovat maguknál tarthatják. 6. Azok a nemesi felkelő tisztek, akik a háború alatt több lovat szereztek és most már nincs rájuk szükségük, gyors eladásuk azonban nem lehet­séges, a jövő februárig annyi lóra kapnak tartást a vármegyétől, amennyi őket megilleti. 7. Az altisztek a kardjukat és a tarsolyukat megtarthatják. 8. A trombitásokat és a dobosokat fizetés mellett továbbra is megtartják, ezek lovaira pedig a zirci perjel ad tartást. 9. A hazabocsátottaknak elbocsátó levelet adni nem szükséges. 10. Fenti intézkedések végrehajtására a vármegye bizottságot küld ki. 2 5 Fejér vármegyében tehát 1810 elején úgy tűnt, hogy a nemesi felkelés szervezete tovább fog működni. I Ferenc 1810 márciusában azonban más­ként döntött. Az inszurrekció összehívását nem tartotta többé szükséges­nek, s ezzel örökre lezárult a magyar nemesi felkelések története. II. rész Az 1809-es hadiév nagyobb hadműveleti eseményei ugyan elkerülték Fe­jér vármegyét és Székesfehérvár városát, de minden előzetes intézkedés elle­nére mégsem lehetett elkerülni azt, hogy az átvonuló, illetve itt állomásozó katonaság be ne hurcolja az országos veszedelmet, a tífuszt. Pedig már 1809. január 13-án a városi tanács, Khor Ferenc városi orvos javaslatára — a járvá­nyok megelőzése céljából — az alábbi utasítást adta ki: 1. Még egészséges katonákat sem lehet a polgári lakosokkal egy szobában el­helyezni. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom