Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Sebestyén Gyula: Keszthelyi országos könyvtár és dunántúli közponi múzeum. Bp. 1921

Balaton partján s a Hévíz tőszomszédságában tanintézeteivel, országos jellegű közkönyvtárával, dunántúli központi múzeumával, művésztelepével, írói és tudományos társadalmával, kertvárosával stb. nemcsak a magyarjanem a szomszédos idegen országok nagyobb igényű intellektuális társadalmi rétegeire is gyakorol. Hiszen e társadalmi rétegek idegenforgalma nélkül a svájci tavak mellett virágzó Genf, Luzern és Zürich sem fejlődött volna azzá, ami. Én, aki magyar nemzeti múzeumi igazgató vagyok és tudományos munkásságom javát e múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtárának szenteltem, e pontnál előzetes engedelem nélkül sem tudok köteles módon kitérni az elől a rendkívüli kulturális tőke elől, amelyet egy dunántúli országos könyvtár megalapítása esetén Keszthelynek, a Balatonvidéknek, a Dunántúlnak, sőt az egész magyar nemzetnek a herceg Festetich-család keszthelyi hitbizományi könyvtára jelent. Az a nagycenki könyvtár, amellyel a keszthelyi Georgikont és Helikont alapító nagy Festetich Györgynek sógora, gróf Széchenyi Ferencz, a legnagyobb magyar atyja, 1802-ben a magyar nemzetnek ajándékozott, összesen 15 ezer nyomtatványt és 2 ezer kéziratot foglalt magában. A Magyar Nemzeti Múzeum és Orsz. Széchenyi-Könyvtár e fundamentumával szemben a herceg Festetich-család keszthelyi könyvtárában éppen kétannyi anyag van felhalmozva. A M. Minerva IV. évfolyamának 1911-iki adalékai szerint e könyvtárat „1763-ban Festetich Kristóf alapította. Külön e célra berendezett díszes termét a ,,nagy" Festetich György készíttette 1810-12-ben. Állománya 26,140 mű, 36,211 kötetben, köztük 30 ősnyomtatvány, 29 régi magyar nyomtatvány, továbbá 500 kézirat, ezek között 10 drb középkori (Kinizsi Pálné, Magyar Benigna magyar imádságos könyvének 1494 táján írott és gyönyörűen kifejtett codexével), 609 térkép és 1300 metszet egy teremben elhelyezve. Szerzeményi naplója, szaklajstroma és cédulakatalógusa van. A tulajdonos herceg előzetes engedélyével mindenki használhatja, sőt kölcsön is adnak belőle könyveket. 1909-ben 8 olvasó 59 kötetet kölcsönzött ki. Az 1909. évben fenntartására 200, gyarapítására 600 kor. fordíttatott. 1909. évi gyarapodása 115 kötet. Könyvtáros Párkányi József". íme, ezt a rendkívüli kincskészletet a hercegi család ösztönös liberalitása már fel is szabadította a magánkönyvtárak ama békjói alól, amelyek a fejedelmi házak, egyházak és főúri családok könyvtárainak óriási kulturális tőkét képviselő kincseit néha évszázadokig hozzáférhetetlenné tudták tenni az irodalom, tudomány és közművelődés számára. Viszont az is bizonyos, hogy az uralkodóházak fölöttébb konzervatív udvari könyvtáraiból lettek utóbb a legnagyobb és legértékesebb nyilvános közkönyvtárak. Olasz és angol földön pedig néhány családi könyvtár lett alapja híres közkönyvtáraknak. Amerika pénzkirályai szintén könyvtárak alapításával írták be nevüket az emberi művelődés történetébe. 92