Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Sebestyén Gyula: Balatoni Emlékmúzeum Badacsonyban. Bp. 1939

DR. SEBESTYÉN GYULA BALATONI EMLÉKMÚZEUM BADACSONYBAN HERCEG ESTERHÁZY PÁLNAK BENYÚJTOTT EMLÉKIRAT I. Midőn a Balatoni Társaság irodalmi, művészeti és tudományos egyesület József Ferenc kir. herceg őfensége és Herczeg Ferenc országos elnökségével újjá alakult, keszthelyi, balatonfüredi és budapesti ünnepi ülésein egyaránt igazolta, hogy a Balaton ügyét a magyar szellemi élet legmagasabb szintjén elhelyezkedve óhajtja szolgálni. Létrejöttét az 1922. évi keszthelyi helikoni centennáris ünnepek nagyarányú előkészületeinek köszönhette. Fővédnöke is Herceg Festetics Tasziló lett. őt örvendeztette meg gyönyörű Balatoni Évkönyvünk ama megállapításával, hogy a művelt nyugathoz való földrajzi kapcsolat szerint Keszthelynél van a Balaton eleje. Ezért kell ezt az egyetlen parti várost fejlesztenünk. A nyugatról áradó idegenforgalom találja itt a magyar művelődés gazdag letéteményeseit: főleg egy országos jellegű könyvtárt és gazdag múzeumot. Első elnökünk, Dr. báró Wlassics Tibor halála után a gyökeresen átalakított társaság első útja szintén Keszthelyre vitt. Diszülésünk két helybeli előadója, Lovassy Sándor és Csák Árpád, valamint fenséges Elnökünk is, a múzeum ügyébe történendő hathatós állami beavatkozást szorgalmazta — sikerrel. Ma már áll a múzeum palotája s ott vannak (egyelőre ládákban ugyan) a sümegi Állami Darnay-Múzeum nemzetközi tekintetben is olyan tudományos értéket képviselő régészeti kincsei, amelyek a keszthelyi törzsanyaggal egyesítve, a Balatoni Múzeumot Közép-Európa egyik legszebb enemű vidéki kultúrintézetévé fogják avatni. Az idegenforgalom miatt szemelől nem téveszthető nemzeti és nemzetközi mérték indított engem arra, hogy ezen az ülésen Szendrey Júlia, Goldmark és a két nagy pap, Fejér György és Vaszary Kolos szülővárosa számára a klasszikus Georgikon és Helikon mellé még egy szabadégalatti Pantheont is indítványozzak. Csak Zalamegye területére szorítkozva, nemzetközi propaganda útján készülő szoborral tanítanám meg a művelt nemzeteknek ide ellátogató fiait, hogy Keszthelynek az a gót várpalota (Kastel) adhatott nevet, amelyben Jordanes szerint a középkori mondaköltészet legnagyobb hőse és Attila társa, Ditrich von Berne (Nagy Theodorich keleti gót király), ami Háláltálan Detrénk született. E vármegye földjén látott napvilágot a teljes latin bibliát (a Vulgátát) fordító Szent Jeromos. Itt élt 72