Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Szacsvay éva: Bábtáncoltató betlehemezés

rosba járó gyalogos élelmiszerkereskedők hozták a városszéki piacok közönségének. A magyarországi játékok a falvakban vagy a szegényebbek, vagy a vallásos érzelműek vállalkozásai voltak, a városokban inkább a városi szegénység házalt vele. A nagyobb távolságra is elvándorló betlehemezők inkább iparoslegények, inasok voltak, a dunántúli játékoknál a pusztai cselédek bejárták a falvakat betlehemes csoportjaikkal, illetve a városok szélén is jártak betlehemezők. A lengyel, ukrán, fehér-orosz, román és magyar falvakban a betlehemezés szintén a szegényebbek vállalkozása volt. A falusi betlehemes játék kapcsolata a városokkal kimutatható, az átvétel a városból a falu felé történt, de hangsúlyozni kell, hogy nem a városi polgárság, hanem a városok szélén élő kispolgárok, iparosok, munkások, szolgák és cselédek (akik még kapcsolatban voltak elszármazásuk helyeivel) életének utánzásaként érkezett a faluba, mint egyszerű kereseti (kéregető, élelemszerző, pénzgyűjtő) lehetőség. Az átvétel időpontja a múlt század második felére, végére tevődik. Feltűnő a játék nagy alkalmazkodóképessége, amellyel Nyugatról Keletre haladva igazodik a városok eltérő kultúrájához, majd a falvak zártabb kulturális életéhez. A bécsi késő rokokó jelenetek és a Karagőz lármás dialógusai képezik a két szélső kulturális pólust, amely között a krakkói, prágai, pozsonyi stb. városszéli, vásári, falusi stb. játékok elhelyezkednek. 4. A szerkezeti elemzés és összehasonlítás lehetőségei Műfaji kérdés, hogy a bábos betlehemes játékokban milyen az emberi színjáték és a bábjáték viszonya. A közép-kelet-európai játékok e tekintetben többféle megoldást ismernek. Az osztrák és cseh kocsmai játékok bábjátékok. A krakkói és Krakkó környéki játékok, amelyek házaló játékok, bábjátékok. Az orosz, ukrán játék is bábjáték volt, és csak egészen későn, a XX. század elején veszik át a felnőtt férfiak a szerepeket a báboktól, a bábjáték emberi színjátékká alakul. A románok játékában a dráma emberi színjáték, a revü a játékok végén bábjáték. A magyar játékokban a bábjáték az emberi színjátékba ágyazva jelenik meg, esetleg az emberi színjáték végéhez illeszkedik. A játékok tartalmi összehasonlítása is tanulságos. A játékok lehetnek vallásos és világi játékok. A vallásos tárgyú játékok a misztériumjáték feltöredezése folytán különböző töredékek lehetnek: a Heródes történet és a pásztorok jelenete szokott a játékok középpontjában állni. A világi tartalmú játékok először a vallásos játék kiegészítőjeként jelennek meg. Ezek lehetnek a vásári bábjáték darabjai, vagy a Karagőz maradványa: lehetnek kis drámák vagy zsánerfigurák revű-szerű felvonulásai. A vallásos részek elcsökevényesedhetnek abban az esetben, ha a világi mondanivaló révén a játék új funkciót kap. Ez történik némely lengyel és orosz játékkal, pl. a varsói 36