Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)
S. Lakovits Emőke: Sebestyén Gyula és a vidéki gyűjtőszövetségek
Rövid idő alatt újabb gyűjtőszövetségek jöttek létre: 14 vidéki városban 41 intézettel (főiskolák, gimnáziumok, néptanítói testületek). Komáromban 1, Győrött 4, Kaposvárott 1, Csurgón 2, Csáktornyán 1, Kisújszállásonl, Nagyszalontán 1, Gyulán 1, Kassán 1, a szegedi 7, a kecskeméti 5, a pápai 6 intézetet tömörítő szövetség mellett (Sárospatakon 4, Egerben 5 intézettel). 17 A pályadíjak biztosítása, a kéziratok elhelyezése, a legkiválóbb gyűjtemények megjelentetése, s a teljes anyag hozzáférhetővé tétele fokozódó gondokat jelentett a szervezést-irányítást végzők számára. Egyre-másra jelentkeztek a nehézségek. Az ifjúság általában csak egy évszakban, a szünetek idején: télen vagy nyáron végezte a gyűjtést. Ahhoz, hogy minden évszakban dolgozhassanak a terepen, újabb jutalmak kitűzésére lett volna szükség, olyan pénzösszegre, amellyel a diákok és a pusztai tanítók költségeit szerényen megtéríthették volna. Ezt munkájuk honoráriumaként szándékozott nekik kifizetni. Ahogy folytatódtak a gyűjtések, úgy csökkent az adakozókedv, s nem volt megnyugtató a gyűjtemények kiadásához az anyagi fedezet biztosítása sem. Készletek hiányában még a könyvjutalmak is elmaradtak. 18 A tervek valóraváltásának érdekében írta meg 1914-ben Sebestyén Gyula négy emlékiratát (a vallás- és közoktatási miniszterhez, a Nemzeti Múzeum igazgatójához, a Kisfaludy Társasághoz, a Magyar Néprajzi Társasághoz). Ezekben többek között azt is javasolta, hogy évente 50 helyen tűzzenek ki 10—15 tételre elaprózott, 200 Koronás pályadíjakat. Ez évente 10 ezer Koronát, 6 évre (a gyűjtések befejezéséig) 60 ezer Koronát jelentett volna. 1 9 Ezek a jelenségek napjainkban változatlan kísérői az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomnak, amely ma is elsősorban tagjainak megszállottságára, áldozatosságára és nemzeti érzületére építkezik. Mintha közben nem is telt volna el közel 80 esztendő. Sebestyén Gyula terve, a gyűjtemények feldolgozását és közzétételét megvalósító folklór osztály felállítása a háború következtében meghiúsult. Mintegy 25 esztendő után jött csak létre a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára. A vidéki gyűjtőszövetségek munkájának eredményeként született, a Diószegi Vilmos által összesített, 368 tételből, 25 251 lapból álló gyűjtemény, kritikai feldolgozása még várat magára, 20 de a jövőben kellene felderíteni és rendszerezni a, vidéki gyűjtőszövetségek eddig ismeretlen, hozzáférhetetlen anyagát is. Még akkor is fontos ennek elvégzése, ha a hozzáférhető gyűjtésekből tudjuk, hogy ez az anyag a részletező, helyszíni gyűjtőmunkát nélkülözte, elsősorban a jelenségek meglétének jelzésére szolgált a szokások és hiedelmek esetében, feltüntetve a negatív adatokat is. A dramatikus játékok nagy része pedig csak töredékesen lejegyzett. A népköltészeti termékek: különösképpen a dalok, nagymennyiségű feltárt szöveget tartalmaznak, dallamlejegyzést azonban már keveset. Sok műdal is található 29