Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Selmeczi Kovács Attila: Sebestyén Gyula és a Dunántúl néprajzkutatásának kezdetei

Mivel a múzeumlétesítés terén a századelőn a Dunántúl országos méretekben magasan kiemelkedett, nem véletlen, hogy felmerült egy dunántúli regionális központi múzeum megvalósításának igénye. Az sem véletlen, hogy éppen Sebestyén Gyula vetette fel annak gondolatát, hogy a Dunántúl kulturális központjává kellene emelni Keszthelyt, aminek elengedhetetlen feltétele az országos hatáskörű dunántúli központi múzeum és könyvtár megalapítása. Elképzelése szerint ez az intézmény koordinálhatná pl. a nagytáj néprajzi kutatómunkáját és egyben bemutathatná a nagytáj népi kultúrájának teljes keresztmetszetét. Amint megfogalmazta: „Ha az egész Dunántúlt gyűjtési területének tekintheti, a kitűnő szombathelyi és soproni néprajzi gyűjtemények segítségével előre megállapíthatók azok a hatalmas arányok, amelyeknek méretei szerint egy dunántúli központi múzeum néprajzi osztálya okvetlenül bővülni fog. A néprajzi résznek ez a gazdagsága teszi elengedhetetlenné, hogy a főbb gazdasági ágaknak, továbbá a fontosabb kézüpari ágaknak s a jelentékenyebb kismesterségeknek külön múzeumi csoportjai és intérieurjei legyenek. És ha tökéletesen be tudjuk mutatni a dunántúli szőlészetet és pincegazdaságot, a népies mezőgazdaságot és malomipart, méhészetet és halászatot stb., akkor az elől se zárkózhatunk el, hogy a Dunántúli Központi Múzeumot már a kezdet kezdetén egy olyan múzeumparkkal hozzuk kapcsolatba, amelyben a népies építkezés összes dunántúli típusait és ezeknek teljes berendezéseit is bemutatni tudjuk."

30 Noha Sebestyén Gyula nagyívű elképzelése mindmáig nem valósult meg, közel két évtizedes tudományszervező és szakmai közéleti tevékenysége meghatározó szerepet játszott a Dunántúl néprajzi kutatásának kibontakozásában. Munkásságának méltó megbecsülését szolgálja az a tájmonografikus kutatómunka, amely az elmúlt évtizedben nyughelyének, a Káli-medencének történeti-néprajzi feltárását vállalta fel, s amelynek hatására napjainkban mind több interdiszciplináris, komplex regionális vizsgálat vette kezdetét a Dunántúl különöbző tájegységein. JEGYZETEK 1. SEBESTYÉN Gyula: Dunántúli gyűjtés. Magyar Népköltési Gyűjtemény VIII. Varga Gyula előszava. Bp. 1906. VI. 2. SEBESTYÉN Gyula: A regösök. Magyar Népköltési Gyűjtemény III. Bp. 1902, A regös-énekek. Magyar Népköltési Gyűjtemény IV. Bp. 1902. 3. VIKÁR Béla: Somogy megye népköltése. Magyar Népköltési Gyűjtemény VI. Bp. 1905. 4. KOSA László: A Magyar Néprajzi Társaság százéves története (1889-1989). Bp. 1989. 36. 5. BELLOSICS Bálint: Zala megyei vend népballada. Ethn. I. 1890. 54-55., Vend népdalok. Ethn. II. 1891. 257-258., III. 1892. 83-84. 20