Vajkai Aurél: Bakonybél. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

BÚTOROK, BELSŐ BERENDEZÉS A házak alaprajzában lényeges különbség nincsen, általában szoba + konyha + szoba (vagy kamra) + istálló + pajta beosztású, a lakórész előtt a legtöbb esetben fedett folyosóval, a gádorral. A bútorzat, a berendezés területén vegyük elsőnek a legkezdetlegesebbeket. Bútort tulajdonképpen, kezdetleges fokon, az építmények is pótolnak, így a régi konyha nagy kemencéje, kőből, téglából rakott tüzelőpadkája asztalt, padot pótolt. A régi házban mindig feltalálható kint a gádorban, de benn a konyhában, a szobában is két-három vaklik, vagyis a falba vájt vakablak, amit kis szekrénykének lehetett használni. A szabadkéményes konyha ún. fa^ekasdes^kdjdra pedig a fazekakat lehet rakni. A Balaton mellékén a legkezdetlegesebb bútorzatnak számít a %sombéks%ék, amiről már egy múlt század eleji leírás is megemlékezik: zsombékot ásnak ki, vagyis elfűrészelt törzsök formájára összenőtt sásgyökereket és ezeket pincékben rakják le a tüzelők körül. Igen puhák és jó ülés esik rajtuk. Effajta zsombékülőkével még napajinkban is lehet találkozni távolabbi szőlőhegyek présházaiban. Kezdetleges bútorféleségnek nevezhető a mennyezetről lelógó és a kályhát körülölelő ruhatartó rúd, amilyent szobában már csak a bakonyi német falvakban találhatunk, a magyarság házában a kamrába szorultak. Kedvelt bútor a konyhában (hozzátéve: még a jómódú házban is) az egészen alacsony, egyszerű gyalogs%ék: keményfadeszka négy lábbal. Régi bútorfajta a hasogatott fából összerótt és a kamrában helyt foglaló I 5 ládaféle, a s^ökröny, amiben főleg gabonát, de lisztet,