Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
Nem képtelen, hogy oly szörnyű szeretettel, Viseltetik hozzá: mert oly ítélettel. Vagyon: hogyha azon neve Istennek Van írva, hát lehet becsülete ennek. Sőt erre fel van írva szent akarattya Annak, aki Mennyet, Földet igazgattya Ennét érdemesnek tartyák becsültre Az Istenért, aki méltó tiszteletre. Azt tartyák, hogy azért jutalom követi Akkor őket, mikor az halál sürgeti. Mert az Elisésus kies mezejére Majd ha kell költöznöd Mahummed révére, Tüzes vashídon kell oda lépegetni. Ha ez talpok alatt lesz, nem fog égetni. Ez ugyan nevetség a keresztyéneknek. Hogy is ne? De mégis ez haszna ezeknek, Ebbül tudjuk, hogy olyan goromba nép, Melynél papiros ne volna hasznos s szép. Hát mennyivel inkább tanult nemzeteknél? Akik okosabbak, bölcsebbek ezeknél. Ugyan hogyne volna becsülete ennek? Bölcs ítéletére hagyom ezt mindennek. De míg ily haszonra, becsületre mehet. Sokféle próbákban éretted részt vehet. Láttad, a nagy sulykok, miként törik-rontyák? A csatornák a sok vizet rá mint ontyák? Sok tépés, szaggatás, sulykolások után, Mely szörnyű gerendák feküsznek még hátán? Hogy a nedvességet kinyomják belőle, Minden darabosság eltávozzon tőle. De mindazonáltal néki nem nehezek, Eleitül fogva estek rajta ezek. Jól tudhadd! Miképpen törik a kendert, lent? Szenvedni hát most is, nem nagy újság ilyent. Eleitül fogva sorsa eképp forgott, De azért senkire sem zörgött, nem morgott. Azért, aki akar kapni becsületre, E példábul legyen kész a kísérletre, Mi is papirost becsüllyük, szeressük, Illetlen s becstelen helyekre ne vessük, írjunk reá minden jó és hasznos dolgokat, Megtartya számunkra híven mindazokat. Az ezer és hétszáz kilencven mikor folyt, Április hónapban írtam ezeket Sólyt. Alkalmasságot örvendem, hogy nyerek Arra, melynek urak, nemes s köz emberek Örülnek, hogy nemes Magyarországunkba, Papiros fábrika lett e kis falunkba. Dicséretes dolog, meg kell ezt vallani. E drága hírt, mégcsak füllel is hallani. A főtisztelendő tekintetes rendek Ennek promotori, s azoknak örvendek, Reájok sok áldást Istentől kérek, Együgyü versemben amennyire érek: Hasznos gondolattyok és építtetések, Hogy légyen állandó, buzgó könyörgések Azért az egeket buzgón ostromollyák, Mert ezt e hazában hasznosnak gondollyák, Légyenek azért az Mennyből megáldottak, Ez hasznos dologért megjutalmazottak. Úgy follyon az haszon ebbül erszényekre, Mint foly a víz ezen malomkerekekre. Schmindt János ispán úr, ki gondot tart erre, Juttasson áldásra, nem százra, ezerre. Ennek jövedelmét annyira számlállyák, Hogy önnön maguk is sok voltát csudállyák. Politzer József úr meistere ennek, Gondviselésében éllyen az Istennek, Kétkezi munkáját Isten boldogítsa, Fáradsága hasznát bőven szaporítsa. Nemes országunknak légyen nagy hasznára, E kis helységnek szolgállyon javára. Egy szóval: forgását Isten igazgassa, Kiket illet pedig megjutalmaztassa. Ámen A SÓLYI PAPÍRMALOM (1790-1851) Jegyzetek Horváth 1930. Horváth 1930: 154. Horváth 1930:155-156. Horváth 1930:171-172. VeML XII.2. a C 528 VeML XII.2. a C 751 VeML XII.2. a C 72 VeML XII.2. a C 1277 A LDM Adattárának 8755-56/71. sz. feljegyzése tévesen, a forrás megnevezése nélkül 1796-ot említ. OSzK Kézirattár Föl. Lat. 4289. ff. 85-88. Közli: Sz. Nagy: 1977. 70-71. Horváth 1930:168. VeML XI.601.C „Zirci Regisztratúra" Nr. 98 /1839 Bogdán 1963: 88. Bogdán 1963: 96-97. VeML V.102.a 4/1804. március 17. (59. oldal) Hudi József levéltáros szíves közlése. Lásd: 65., 66,. jegyzet. VeML IV.l. b 339/1807. december 12. VeML IV.l.b 140/1808. december 10. VeML Xl.óOl.e IV. 987. VeML IV.l. a 879/1809. november 4.: „...Fő Szolga Bíró Úr ki küldettetik, hogy a Soólyi Papiros Malomnak Árendátorát Tisztiképpen meg intse, hogy ez mind addig a készítendő Papirosát el adni ne mersészelje: valameddig a NemesVármegye szüksége ki nem elégítí 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 75
