Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet

A SÓLY1 PAPÍRMALOM (1790-1851) Kifejezetten egyéni vízjelalkalmazással Sóly- ban ritkán lehet találkozni. Ilyen Gáspár Áttört nyolccsúcsú „négyzetcsillaga"; Johann Haas Szent János evangélista glóriás sas szimbólumát használta; fia Joseph pedig egy különös, kissé túlbonyolított horgonytípust alkalmazott egyik merőszitáján. A tulajdonos apátság kérésére ké­szítette el az idősebb Haas azokat a formákat, amelyeken a vízjelet a zirci apátság címere alkotja, körülötte kettős helymeghatározás: „ABBATIA ZIRCZ - SOLY". Maga a címerkép a volt hein- richaui és a zirci címerkép egyesítése; a kereszt száraiba írt „M. O. R. S." a francia anyamonos­tor latinos nevének, Morimondusnak rövidítése. A középső ovális mezőben álló daru, amely fel­emelt lábával kavicsot tart, az éberség szimbó­luma.131 A szerződésekben kikötött postaméretű velinpapír vízjelén a körszalagba foglalt felirat közli a készítés évét is: 1831. Az egyes helység­névírási eltérések (SOL, SOOL, SOLY, Soóly) és a személynéveltérések (ADORF, ATDORF, ATTORF; HOOS - Haas helyett) a korabeli he­lyesírás bizonytalanságából erednek. A teljes víz­jelgyűjtemény legfontosabb darabjait a Függelék­ben közlöm a papírok főbb adataival együtt. A sólyi papírmalom készítményei közül a nyomtató- (általában médián) és kancelláriai mé­retű készült túlnyomó többségben. Ez a legfon­tosabb felhasználók mennyiségi igényeiből kö­vetkezett. A három kiemelkedő vásárló Sólyban a közigazgatási adminisztráció (elsősorban Veszp­rém vármegye és Veszprém város hivatalai), a zirci ciszterci apátság kancelláriája és rend­tagjai, valamint a veszprémi Számmer Nyomda. A korabeli veszprémi nyomtatványok túlnyomó többsége sólyi papírra készült. A felhasználás nagyobb hányadát nem a könyvek és aprónyom­tatványok jelentik, hanem a különféle bianco fej­léces levélpapírok, gazdálkodási, számvevőségi összeíróívek, körözvények stb. Piacot jelentett a malom előre le nem kötött produktumai számára a környék számos egyházi iskolája és a magánfo­gyasztók is. Sóly papírjait - akár az 1828-ban be­induló konkurens Igalét - egyszerre megtaláljuk távolabbi falvak iratanyagaiban is. Nyersanyag hiányában Sóly mesterei nem tudtak elegendő finom postapapírt készíteni; a szerződésben kötelezett mennyiség előállítása éppen elég gondot okozhatott. Ezzel magyaráz­ható, hogy jobb minőségű (elsősorban velinszi- tával merített) papírt csak a ciszterci levéltárban találhatunk, a vármegyei és városi közgyűlési iratanyagban nem. „Fein" papirost továbbra is a másodeladó könyvkötőnél, illetve vegyeskereske­dőnél kellett beszerezni más írószerekkel (grafit- írón, pecsétviasz, iratkötöző spárga, porzó stb.) együtt. A múlt század első harmadában Orszetti Balázs veszprémi kereskedőnél vásárolt finomabb papírt a vármegye.132 A részadatok viszonylagos sokasága ellenére nem lehet kísérletet tenni arra, hogy a sólyi pa­pírmalom évenkénti összteljesítményét, termelé­kenységét rekonstruáljuk, csak az analóg átlagot tételezhetjük fel;133 átlag 10 papírkészítő évi 250 munkanappal, 1 merítőkáddal kb. 1500 rizsma papírt állított elő. Az itteni adottságok sokkal inkább egy 18. századi papírmalomra voltak jellemzőek, mintsem egy tőkés gyáripari papír­termelés felé kibontakozó, nyersanyagaiban és technikájában is forradalmian új 19. századi papír­üzemre, amilyent a kor követelményei már egyre több helyen előteremtettek. Mindenesetre a sólyi papírmalom a maga ko­rában és helyén mégiscsak betöltötte hivatását; papírkészítőinek kemény, állhatatos és szép mun­kája sem múlt el hiábavalóan, nyomtalanul. A fa­lak, melyek között életüket a köz hasznára leélték, ma már hallgatag romok, a malomcsatorna üres árkát lassan feltölti az avar, a humusz. Őrzik azon­ban emléküket az iratok, papírra vetett adatok, s az 1790 tavaszán írt vers soraival: „... Ebbül tudjuk, hogy nincs olyan goromba nép, Melynél a papiros ne volna hasznos s szép..." Mellékletek I. Johannes Haas papírkészítő mester szerződése a zirci ciszterci uradalommal a sólyi papírma­lomra. VeML XII.2.a C 2227. A mai napon - a végén megjelölt időpontban - kelt a Tekintetes Zirc-Pilis-Pásztói Apátság egy­részről, másrészről Haasz János papírkészítő mes­terrel a sólyi papírmalmot illetően a következő szerződés köttetett, úgymint: 1, A birtokos átengedi a papírmalmot a szerződő­nek három egymást követő esztendőre 1828 Szent Mihály naptól 1831 szintén Szent Mihály napig ezernégyszáz, azaz 1400 Ft évi bérletért oly módon, hogy a félévi bérletet mindig előre, mégpedig Szent György és Szent Mihály napra felszólítás nélkül kell az Uraság pénztárába befizetni. Mindazonál­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom