Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
A SÓLY1 PAPÍRMALOM (1790-1851) Kifejezetten egyéni vízjelalkalmazással Sóly- ban ritkán lehet találkozni. Ilyen Gáspár Áttört nyolccsúcsú „négyzetcsillaga"; Johann Haas Szent János evangélista glóriás sas szimbólumát használta; fia Joseph pedig egy különös, kissé túlbonyolított horgonytípust alkalmazott egyik merőszitáján. A tulajdonos apátság kérésére készítette el az idősebb Haas azokat a formákat, amelyeken a vízjelet a zirci apátság címere alkotja, körülötte kettős helymeghatározás: „ABBATIA ZIRCZ - SOLY". Maga a címerkép a volt hein- richaui és a zirci címerkép egyesítése; a kereszt száraiba írt „M. O. R. S." a francia anyamonostor latinos nevének, Morimondusnak rövidítése. A középső ovális mezőben álló daru, amely felemelt lábával kavicsot tart, az éberség szimbóluma.131 A szerződésekben kikötött postaméretű velinpapír vízjelén a körszalagba foglalt felirat közli a készítés évét is: 1831. Az egyes helységnévírási eltérések (SOL, SOOL, SOLY, Soóly) és a személynéveltérések (ADORF, ATDORF, ATTORF; HOOS - Haas helyett) a korabeli helyesírás bizonytalanságából erednek. A teljes vízjelgyűjtemény legfontosabb darabjait a Függelékben közlöm a papírok főbb adataival együtt. A sólyi papírmalom készítményei közül a nyomtató- (általában médián) és kancelláriai méretű készült túlnyomó többségben. Ez a legfontosabb felhasználók mennyiségi igényeiből következett. A három kiemelkedő vásárló Sólyban a közigazgatási adminisztráció (elsősorban Veszprém vármegye és Veszprém város hivatalai), a zirci ciszterci apátság kancelláriája és rendtagjai, valamint a veszprémi Számmer Nyomda. A korabeli veszprémi nyomtatványok túlnyomó többsége sólyi papírra készült. A felhasználás nagyobb hányadát nem a könyvek és aprónyomtatványok jelentik, hanem a különféle bianco fejléces levélpapírok, gazdálkodási, számvevőségi összeíróívek, körözvények stb. Piacot jelentett a malom előre le nem kötött produktumai számára a környék számos egyházi iskolája és a magánfogyasztók is. Sóly papírjait - akár az 1828-ban beinduló konkurens Igalét - egyszerre megtaláljuk távolabbi falvak iratanyagaiban is. Nyersanyag hiányában Sóly mesterei nem tudtak elegendő finom postapapírt készíteni; a szerződésben kötelezett mennyiség előállítása éppen elég gondot okozhatott. Ezzel magyarázható, hogy jobb minőségű (elsősorban velinszi- tával merített) papírt csak a ciszterci levéltárban találhatunk, a vármegyei és városi közgyűlési iratanyagban nem. „Fein" papirost továbbra is a másodeladó könyvkötőnél, illetve vegyeskereskedőnél kellett beszerezni más írószerekkel (grafit- írón, pecsétviasz, iratkötöző spárga, porzó stb.) együtt. A múlt század első harmadában Orszetti Balázs veszprémi kereskedőnél vásárolt finomabb papírt a vármegye.132 A részadatok viszonylagos sokasága ellenére nem lehet kísérletet tenni arra, hogy a sólyi papírmalom évenkénti összteljesítményét, termelékenységét rekonstruáljuk, csak az analóg átlagot tételezhetjük fel;133 átlag 10 papírkészítő évi 250 munkanappal, 1 merítőkáddal kb. 1500 rizsma papírt állított elő. Az itteni adottságok sokkal inkább egy 18. századi papírmalomra voltak jellemzőek, mintsem egy tőkés gyáripari papírtermelés felé kibontakozó, nyersanyagaiban és technikájában is forradalmian új 19. századi papírüzemre, amilyent a kor követelményei már egyre több helyen előteremtettek. Mindenesetre a sólyi papírmalom a maga korában és helyén mégiscsak betöltötte hivatását; papírkészítőinek kemény, állhatatos és szép munkája sem múlt el hiábavalóan, nyomtalanul. A falak, melyek között életüket a köz hasznára leélték, ma már hallgatag romok, a malomcsatorna üres árkát lassan feltölti az avar, a humusz. Őrzik azonban emléküket az iratok, papírra vetett adatok, s az 1790 tavaszán írt vers soraival: „... Ebbül tudjuk, hogy nincs olyan goromba nép, Melynél a papiros ne volna hasznos s szép..." Mellékletek I. Johannes Haas papírkészítő mester szerződése a zirci ciszterci uradalommal a sólyi papírmalomra. VeML XII.2.a C 2227. A mai napon - a végén megjelölt időpontban - kelt a Tekintetes Zirc-Pilis-Pásztói Apátság egyrészről, másrészről Haasz János papírkészítő mesterrel a sólyi papírmalmot illetően a következő szerződés köttetett, úgymint: 1, A birtokos átengedi a papírmalmot a szerződőnek három egymást követő esztendőre 1828 Szent Mihály naptól 1831 szintén Szent Mihály napig ezernégyszáz, azaz 1400 Ft évi bérletért oly módon, hogy a félévi bérletet mindig előre, mégpedig Szent György és Szent Mihály napra felszólítás nélkül kell az Uraság pénztárába befizetni. Mindazonál71
