Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet

Papírmalmok és papírtörténet 4. Sebastian Weber Papírkészítő legény, katolikus, 1798-ban kislá­nyuk születik; felesége Katherina Bellaiton; ke­resztszülők a Politzer házaspár.63 5. Nicoluas Weber, 1753-1824 Papírkészítő legény, akit 1804-ben, 1821-ben és 1823-ban említenek,64 hetvenévesen még dolgozott. 6. Michael Hegenberger, 1782-? Papírkészítő legény, katolikus, 1803-ban kötött házasságot Éva Schőczinnel; egyik tanújuk Anton Gebhardt volt.65 7. Anton Gebhardt Papírkészítő mester, katolikus. 1801-ben,66 illetve 1803-ban szerepel. Valószínűleg rokonságban állt vele Fricker Gebhardt papírkészítő, aki Szeben- Talmács papírmalmában működött 1773-1782 között.67 8. Franz Gebhardt Papírkészítő mester. Nem antedatált iraton F. G. vízjelével legkorábban 1807-től681816-ig69 szerepel, bár 1809-11 között árendás. 9. Ignatz Gebhardt Papírkészítő mester, katolikus. 1811-1813 között árendás. Feltételezett vízjele egy 1798-ban kelt megyei céhirat utólagos bekötésénél felhasznált (előzék-)papiroson látható.70 (Vízjelmellékletben: X. 57.) 10. Mattias Kalavits Papírkészítő legény, katolikus, anyanyelve ismeret­len, de valószínűleg magyar; felesége Kuti Anna, 1818-tól.71 11. Ludwig Keller (Köhler), 1756-1814 A Nyitra vármegyei Galgócról származott papír­készítő mester, katolikus. Örököse Johanna nevű lánya lett,72 Joseph Kittig papírkészítő legény fele­sége. Keller első említése Sólyban 1807-ből való.73 Felesége Jáskovits Marianna. 12. Marianna Kellerin (Jáskovits M.), 7-1821 Mint Ludwig Keller felesége, majd árendása a malomnak, ő is tökéletesen átélte a papírkészí­tők mindennapi életét. A bérlet fenntartásáért és a megélhetésért küzdve telt élete, aminek szív­szorító bizonyítékát nyújtja a halála után felvett adósságlajstrom.74 Az irat bizonyítja, hogy csu­pán 800 váltóforint készpénze volt, amit ért­hetően félretett az árenda befizetésére. Másfél holdnyi szőlőjüket eladta, de a pénz átvételét már nem érte meg. Adósságainak csak mintegy egyharmadát lehetett kifizetni, a fennmaradt 1755 forintnyi összeget hátramaradt bútorainak, háztartási és papírkészítői felszereléseinek, anya­gainak eladásával lehetett előteremteni. Árverés­re bocsátották mindenét, szakadt esernyőjétől az enyvfőzésre való birkalábig. A „kótya-vetye" al­kalmával listát készítettek az eladott holmikról.75 Az adósság-összeírásból kiderül, hogy minden alkalmazottnak tartozott már: a hét legénynek, a szakácsnőnek és a szolgálólánynak. Sajnos nem lehet tudni, hogy az utánuk felsorolt nyolc zsi­dó személy közül, akiknek tartozott, kik, hányán lehettek rongygyűjtők, vagy rongykereskedők? Férje temetésének költségeit sem ő fizette még ki, de kőfaragóval készíttetett hitelbe sírkeresztet. Élete utolsó szakaszában már ágybanfekvőként beteggondozó asszony ápolta. Az árverést regisztráló lista elárulja, hogy a mesterlakásban szobáról szobára, majd konyhát, kamrát, gazdasági épületeket végigjárva haladtak; egyúttal rekonstruálható nagyjából a lakó-rész berendezése, felszerelése. Az első szobában ke­ményfából készült, értékesebb bútorzat volt; ez volt Kellerék hálószobája. Egy zongora Marianna asszony polgárias neveltetésére és igényeire utal, akárcsak a falak díszítése képekkel. A második lakószobában már olcsóbb, fenyőfából készült bútorzat volt. A falon függő feszület jelzi, hogy katolikusokról van szó. A két szobát fűtő zöld­szemes cserépkályha itt állt. Az asztal „hozzávaló paddal" inkább paraszti szobaberendezésre jelle­mező. A konyhában is aludt valaki; talán a sza­kácsnő is bennlakó volt, hiszen ágyat említenek a konyha bútorai között. A következő feltételezett helyiséget tárolóeszközök és háztartási felszere­lés között előbukkanó újabb ágy jelzi egy székkel. Elképzelhető, hogy ez a kamra, ahol a cseléd el- alhat. A legények szállását jelentő helyiséget vé­lem kiolvashatónak egy újabb tárgycsoportból, ahol három ágyat említenek asztallal, ládákkal, a falon óra és régi képek. A színben gazdasági esz­közök, szerszámok között került elő még két ágy. A használható ágyak száma a házban 8, az összeírt ágynemű is körülbelül elegendő ezekhez, főként, ha az említett „flanét"-okat, takarókat is számítjuk. Az épület helyiségeinek pontos számbavételére később kerítek sort. Két lovon kívül sertést, szarvas- marhát is tartottak (hidas, vályú, illetve fejőszék). 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom