Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
A SÓLYI PAPÍRMALOM (1790-1851) Az alapításról A 12. század végén Magyarországra hívott ciszterci rend zirci monostora a 16. században elnéptelenedett, majd elpusztult. Helyre-, illetve visszaállítása hosszú küzdelmek után Pápáról irányítottan, a lilienfeldi, majd a heinrichaui anyamonostor fennhatósága alatt történt. A meginduló építkezések, birtokfejlesztések a 18. században szakadatlanul folytak; a zirci monostor kiépítése a 19. században fejeződött be. II. József diplomáciai aggályok miatt a porosz kapcsolattá ciszterci rendet nem szüntette meg, s mikorra - 1810-ben - maga az anyamonostor szűnt meg, a rend itthon a tanításban világi célt is nyert; felemelkedő, kibontakozó korszakba lépett ismét. Zirc egyesült a pilisi és a pásztói apátságokkal, a német-porosz apátok helyébe magyarok kerültek.1 Az elszakadás következtében előállt kártalanítási terhek, az iskolaépítési, könyvtárfejlesztési stb. programjai miatt az apátsági uradalom a korábbinál is intenzívebb birtokgazdálkodásra tért rá, s ez adminisztrációját is természetesen jelentősen megnövelte. E fejlemények egyre sürgetőbben vetették fel a bevételi források növelésének, szaporításának szükségességét - témánk szempontjából pedig ugrásszerűen növekvő papírigényt szültek. Mindezek együttesen szerepet játszottak abban, hogy a zirci ciszterci apátság mint gazdálkodó uradalom az 1780-as években papírmalom alapítását határozta el birtokterületén, Sóly faluban. A heinrichaui-zirci apát, Mark Welzel 1779-es zirci látogatásakor nevezte ki a német Christoph Bonaventurát a felmentett Pap Károly perjel helyébe.2 Joseph Politzer papírkészítő mesterrel Bonaventura írja alá az alapítószerződést. Az új perjelet 1793-ban már elmozdították felsőbb utasításra, és ismét magyar rendtagot állítottak az élre. (Gloger Konstantin apát kinevezett perjele Sza- bady László volt.3) A papírmalom fennállása alatt a továbbiakban két jelentős apátja volt az egyesített zirc-pilis-pásztói apátságnak: Dréta Antal (1803-tól perjel, 1814-1823 apát) és Villax Ferdi- nánd (1826-1857). A ciszterci apátság Zircre hozott telepesei, a fejlődő birtokgazdálkodás, a kiépülő monostor felvirágoztatta a települést. Zirc iparosainak száma egyre növekedett; a helybeli kőművesek messze híres céhe mellett számos más ipar megtelepedett itt. Maga az apátság a község ellátását is érintő ipari létesítményeket állított. A halastó mellett 1720 és 1756 között vashámor működött; a mészégető és téglaégető 1723-ban, illetve 1728 körül indult be, új gabonaőrlő és megújított deszkametsző állíttatott fel 1729-ben, illetve 1745-ben; ugyanakkor kezdett dolgozni az uradalmi kovácsműhely.4 Ebbe a sorba illeszkedik az uradalmi alapítású papírmalom is, holott nem Zirc községben működött. A sólyi birtokon, a falun keresztülhaladó, He- rend környéki forrásától a Mezőföld felé tartó veszprémi Séd - korábban Sárvíz nevű - patak malmok működtetésére alkalmas vízereje adott volt. A 18. században több adat is szól Sóly malmairól. 1763-ban a zirci apátság új malom építése előtt Turnier J. György veszprémi molnár szak- véleményét kéri, aki írásban tanúsítja, hogy azt a „szomszédok kára nélkül fel lehet építeni".5 Az 1771. évi jövedelem-összeírás említi, hogy a sólyi két gabonaőrlő és az egy deszkametsző malomból összesen 70 forint árendát szed be az apátság.6 Hogy ezek a malmok legalábbis a 17. században már működtek, erre mutat egy 1677-es adat, mely szerint a ciszterciek perlik a „sólyi malmokat a lefoglalt földek miatt".7 1789 áprilisában, Szent György ünnepét követő napon tehát Bonaventura szerződést köt Joseph Politzer papírkészítő mesterrel Zircen arról, hogy a mester a felépítendő sólyi papírmalom hűséges bérlőjeként fog működni.8 A malom felavatására írt versek mellé feljegyezték: „Anno 1790 die 7. Április kezdettek legelőször dolgozni."9 59
