Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet

Papírmalmok és papírtörténet közgyűlésekről bennünket avégre kinevezni, hogy mi­nekutána köztudomásra volna az, hogy Pápa városa lakosainak italára a Tó vízinek fogyatkozása miatt csak nem egyedül a Tapolca vize szolgálna, azon víz pedig amint arra a t[ekinte]tes karok és rendek gyűlésiben figyelmetesebbé tétettek, a pápai földes uraságnak rajta építtetett papiros malmában, mostani szokott rongy­nak szennye által annyira tisztátalanná tétetik, hogy ezt a városnak egészségét veszedelemre való kitétek nélkül italokra nem használhatják, mi mind a papi­ros malom által okoztatni előadatott tisztátalanságok, mind pedig azt, melyben a városban, a víznek folytá­ban gyakoroltatik, az uradalomnak és a városi lakosok meghallgatásával megvizsgáljuk, és az orvoslás mód­jairól javallatot adjunk. [...] Kezdettük vizsgálatunkat a kérdéses papiros malom­nál, ahol a következendőket láttuk és tapasztaltuk. Hogy a rongy melyből a papiros készíttetik, egy különös épületben tartatik, mely Tapolca vízivel egybeköttetés- be nincsen. Minekelőtte pedig ezen épületből a rongy kivitetnék, kézzel szárazon megvakartatik, és nagyjá­ból megtisztíttatik, innen hordatik által egy más épü­letbe, mely hasonlóképpen a vízzel nincsen összekötte­tésbe. Itt ez a metszőn apránként megvágattatik mely az után egy ugyan azon épületben lévő drótbul font kerék rostába megrostált atik s eképpen a szennytől, a piszoktól amennyire lehet megtisztíttatik szárazon. Innen vitetik osztán az épület alsó részibe, az úgyne­vezett Holländerbe, melybe két egymás ellenébe forgó, egy mellé őszvevágó késekből álló cilinderrel által egy réz csőn reá folyó víznek segítésével minden szennytől kimosatik, apróra vágatik és tépetik és a papiros maté­riájának szolgált kovásznak elkészíttetik. Ezen mocskos víz, mely eképpen a rongyot minden szennyétől kitisz­títja, egy evégre különösen készült csatornácskán bele foly a Tapolca vízébe. Ezen szennyel terhelt csatornács- kának folyását lehet egy csap folyásához hasonlítani. A Hollánderből ekképp kifolyt vízen kívül, kivévén csekélyebb kiszivárgásokat, semmi víz, mely a vizet tisztátalanná tenné, a papiros malombul a Tapolca ví­zébe bele nem foly, és a víznek egyéb masszája csupán a három kerék hajtására használtatik. Szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy a Hollánderből kifolyt víz két sűrű drótbul és teve szőrbűi készült szitákra bocsáttatik által, mindekelőtte a Tapolca vízébe béfolyna melyek a papiros kovászának őri­zésére szolgálván, egyszersmint olyas nagyobb rondasá- gokat, melyektől az ember természete szerint undorodni szokott, a vízbe való béfolyását gátolják. Az egyéb vízszennyező források felsorolása után, mint a pálinkafőzők, festőműhelyek, tímárműhe­lyek stb. így folytatja: ... Sikeres orvoslás csupán a most közönséges divat­ba jött Artéziai kutak fúrásával szereztethetné a pápai lakosoknak. II. Az uradalom ügyvédjének, Pápay Miklósnak jelentése, 1832. május 27.35 A nemes v[árme]gye rendéinek azon tárgybeli végzé­sére nem valamely rendesen benyújtott panasz, hanem csupán némely tjekintetes] urak azon mellékes és az idegen szernek Pápára hozatása tárgyában mindegy erősségül felhozott előadása, hogy tudniillik a pápai méltóságos uraság a papíros malom által is az ő alattva­lóinak megelégedetlenséget s a megrondított vízzel un- dorodást szerez - nyújtott okot; következőképpen, hogy a papiros malom ellen a városi lakosok soha nem zú­golódtak; a tisztelt kiküldöttség általlátni méltóztatik, hogy ezen malomban már három esztendőktül fogva fennállván a városbeliek vagy más akárki által is irán­ta sem írásban sem szóval panaszt nem tétetett. [...] A ki a papirosnak készítését es méri, jól tudja, hogy minden darab rongy elsőben szárazon késsel megva­kartatik, a rongy metszőn apróra megvagdal tátik s egy úttal megdörgöltetik, továbbá vas rostába tétetik a holott is több ideig rostáltatván a szutyoktól jobbára még száraz korában e szer ént megtisztítva, megy még az úgynevezett Hollünderba őrlés végett; s innen van az, hogy a Hollánderből kifolyó víz kevésbé mocskos, hogy a vizet kijövése után negyven ölnyire megkü­lönböztetni éppen nem lehet. [...] A Tapolca vizének tisztátalansága éppen nem a papiros malom (ahonnan a hét-nyolc órák lefolyása alatt juthat csak a város­ba) hanem a most előszámlált és mégis elkerülhetetle­nül szükséges megfertőztetésnek által okoztatik. [...] A kérdéses papiros malmot elpusztulni kívánni nem egyéb volna, mint ez nemes megyének egyik díszét (ahogy közönséges oskolákban is neveztetik) ok nél­kül megsemmisíteni. Nem egyéb volna, mint a majd negyven embert, akik naponta benne foglalatoskodnak, kenyerétől és mindennapi táplálattyától megfosztani. A Tapolca vizét megrontó mestermíveket s mester­embereket ezen folyó használattyától eltiltani annyi volna, mint Pápa városának csapóit, tímárjait, festőit, szűcseit, tobakjait, kapcásait; s így nagyobb részét mesterembereinek az utolsó ínségre juttatni, s őket csupán csak képzelt okok miatt a publikum kibeszél- hetetlen kárára feláldozni. [...] A méltóságos uraság részéről, aki a törvénynek és illendőségnek mindenkor engedni kíván, ezennel kinyilatkoztatik, hogy a papí­ros malmon fellyül és mintegy kétszáz ölnyire alól, mégis a Belső Város alatt s több helyeken való chemiai megvizsgáltatása után egyenest a piapiros] mialom] által következhető víz megrontás és annak veszedelmes 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom