Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
Papírmalmok és papírtörténet Bérlők és alkalmazottak Az újonnan alapított igali papírmalom első bérlője, G. Attorf tehát 400 forinttal magasabb árendaösz- szegért váltott helyet, mint amennyit előző helyén fizetett. Nem rendelkezett a malom belső berendezésének megépíttetéséhez elegendő tőkével, de volt benne annyi ambíció, feltételezett annyi leendő hasznot, hogy vállalja a magasabb árenda mellett még az évi 60 rizsmányi késztermékkel törlesztendő hatéves hitelt is. Az árenda- és a papírbeszolgáltatás értéke évente kb. 2200-2300 forint. Sajnos Igalra vonatkozó több bérleti szerződést nem sikerült találnom. Töredékesek, esetlegesek a későbbi bérlőkre, a személyzetre vonatkozó adatok is. Ami kevés van, nem pótolhatja a nagyrészt megsemmisült, Pápa város múltjára vonatkozó lehetséges forrásokat. Talán jól jellemzi a helyzetet, hogy pl. a pápai úriszéki jegyzőkönyveknek csupán egyetlen - hiányos — példánya maradt fenn. Vegyük tehát sorra, mit tudhatunk mégis a malomhoz köthető személyekről. Egy 1830-ban készített malomösszeírásban16 a bérlők rovatában ez áll a Papiros malomnál: „több árendások". Egy év múltán már elállt volna Attorf mester? Valószínűtlen, de nem tudjuk biztosan, minthogy 1841-ig semmilyen írott adat nem áll rendelkezésre. Csak közvetett bizonyítéka van további tevékenységének: készítményei. 1841-ben a pápa-ugodi uradalom úriszéke előtt szerepelt „Száuer Abrahám pápai izraelitának mint felperesnek Leitner Ignác pápai papír gyáros elleni tartozási pere".17 Sauer feltehetően sikeres perrel összefüggésben Bogdán István szerint18 már Leitner helyébe lépett mint malombérlő, s kettejük neve a későbbiekben egymást váltogatva szerepel. Korábbi, 1834-től követhető egyéb adatok szerint19 a még posztóval és papirossal kereskedő Sauer jól példázza azt a tendenciát, miszerint „egyre gyakoribb, hogy a bérlő már nem papírkészífo - a kereskedelmi tőke hatol be - és a szakember alkalmazott lesz".20 Újabb 3 év múlva 1845-ben a vármegyei közmunkák összeírásából21 már ismét arról értesülhetünk, hogy Leitner a bérlő. Az itteni minősítés szerint az sem kizárt, hogy ekkorra Leitner a malmot meg is vásárolja: „Leitner Ignátz házas telkes a papírgyárat bírja. 6 nap (megváltható) gyalogmunkával tartozik". A mellékletben szereplő készítmények felhasználási dátumai újabb támpontot adnak az egyes bérlők működésének idejére, hiszen az ott közölt papírok csak egy-egy példa; variáns- vagy analóg vízjelekkel azonos évből, illetve környező intervallumból számosán fordulnak elő. így tehát: ATTORF, Gáspár 1829-1837-ig (+ egyetlen 1842-ben) LEITNER, Ignatz 1836-1849-ig SAUER Ábrahám 1835-1842-ig LESTER Márk 1849-1852-ig szerepelnek Iga- Ion írott forrásban vagy papír vízjelén. Ezek az intervallumok további kutatással még pontosíthatók, szélesíthetők. Itt jegyzem meg, hogy a papírkészítő neve, illetve monogramja helyett előforduló bérlő-, illetve tulajdonosnév vízjelként, tehát márkajelként a múlt században már gyakori (Igaion SAUER, LEITNER bérlők; NICOLAUS ESTERHAS, ESZTERHÁZY KÁROLY tulajdonosok). Legutóbbinál a malomhely is: PÁPA. Egy közvetett adat szerint22 a papírmalom 1832-ben kb. negyven (!) főt foglalkoztató üzem, 1847-ben a létszám 15 munkás.23 Többségük nyilván rongytisztító cseléd. ATTORF mesteren kívül még három papírkészítő szakember neve vált ismertté: STRASSER, Tobias papírkészítő legény (1770- 1831) Wittenbergből jött evangélikus, 52 évesen epeömlés következtében hunyt el Igaion.24 ERTINGER, Thomas papírkészítő legény (1781-1831) Augsburgból jött evangélikus, nős, 50 évesen tüdőgyulladás vitte el.25 SCHIELE, Michal papírkészítő legény, öröksége ügyében az alsó-ausztriai Furthból keresték meg a várost.26 A malomépületekről A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum őriz két 20. század eleji birtokleltárt, melyek segítségével az egykori papírmalom épületeinek rekonstrukciója kiegészítő adatokkal lehetséges. „A Gr. Esterházy Pál alapított Pápa-Ugodi hitbizomány 1916. évi leltárában"27 a következő áll: „1916. évi új Zf.sz.2776. Igali papirosmalom. A pápai 1. számú tj.kvben 77. srsz. 2245. hrsz, most 1. sz. betétben 161. sor 6236 hrsz. alatt. Papírmalom 24,24 m hosszú 11,23 m széles. A malomépülethez van kapcsolva 28,56 m hosszú, 6,9 m széles lakóház, melyben van a földszinten két szoba egy mosókonyha és egy istálló, az emeleten 2 gerendás padlás szoba egy boltozott konyha egy cselédszoba és egy éléskamra. [...] A folyó jobb partján lévő emeletes, kemény anyagból épített cserépzsindellyel fedett 12,4 m hosszú 6,6 m széles melléképület elébb rongyvágó 42
