Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet

Papírmalmok és papírtörténet de számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy az új épület építésénél bontott anyagot (is) hasz­náltak. Fennmaradt egy összeírás az építkezésről (lásd alább), de abból nem derül ki, hogy kétség­telenül új alapozású épületről, vagy (jelentősen) átalakított malomról van-e szó. Mindenesetre az iratokban8 következetesen használt „új" jelző első­sorban az intézményre vonatkozik és nem feltét­lenül az építményre. Mielőtt szemügyre vennénk a felépíttetésre és első bérbevételre vonatkozó szerződést, szólnunk kell az első árendás papírkészítő mester szemé­lyéről. A kérdéses GOTFRIED (Gáspár) ATTORF (ATDORF) a Vas megyei Lukácsházáról Sólyba került német ajkú mester volt, aki Sólyban az ott papírmalmot alapító (1790) zirci ciszterci apát­sággal 1825-ben még hat évre szóló szerződést írt alá,9 de azt félidőben, 1828-ban felbontotta, hogy aztán Igaion kezdjen új életet. A szerződésbontást kérő leveléből érdemes idéznünk az alábbi részletet: „... ha az Uraság elke­rülhetetlenül ragaszkodik a hátralévő két esztendő kitöl­téséhez, úgy lesz elég türelmem hozzá, jóllehet ajánlatot kaptam máshonnan. Ha azonban az uraság saját kezelé­sében meg tudja oldani a malomműhely vezetését, úgy kérem a legkegyelmesebben engedélyezni, hogy saját anyagaimat és rekvizitumaimat [ti. a személyes vagyon­tárgynak számító merítő szitákat pl, K. P.[ elvihessem, hiszen ezek nélkül képtelen lennék tovább dolgozni, és amelyekért annak idején előd uramnak én is 800 Ft-ot fizettem, amint az az uraság előtt sem ismeretlen. "w A kérés teljesült, hiszen az év szeptemberé­nek második felében Attorf mester már alá is írta a pápai földesurasággal kötött szerződést11 (1. kép), amelyben gróf Esterházy Miklós kö­telezi magát a papírmalom felépíttetésére, be­rendezésére, és biztosítja a mestert a szokásos javadalmak mellett hatévi szerződésről. Mielőtt a szerződést bemutatnám, egy megjegyzéssel egészítem ki az előbbi idézetet. Az említett sze­mélyes rekvizitumnak számító merítőformák — sziták - magával vitelével magyarázható, hogy Attorf egyik magyar címeres papírja 1827 és 1835 közötti felhasználással fellelhető (képmelléklet papírleírásai: VI. 33.), tehát a két évig Sólyban biz­tosan használt merítőszitát magával vitte és Iga- Ion is használta legalább 6-7 évig. Az alapító szerződés szövege a következő: „A mai- végén jelzett - napon és évben - egyrészről a magas pápai uraság, másrészről a lukácsházai12 pa­pírkészítő mester Gáspár Attorf találkozván, az Igaron, a tekintetes Veszprém vármegyében helyeztetett és pápai uradalomhoz tartozó malomra, a malomházra, a mellette lévő kertre, az ugyanahhoz tartozó 119 és fél mérő szántóföld- és legelőre a következő egyezség jog­szerűen megköttetett és meghatároztatott: 1. A magas uraság fogja a fent említett malmot tö­kéletes állapotú malommá felállítani, mivel azon­ban a szokatlan munkát az ácsok pallér igazgatása nélkül elkészíteni nem képesek, azért minden elő­forduló munkát, fogást a tulajdonos uraság által felfogadott pallérral kell igazgatni. Önéki október elsejéig biztosítani kell szállásul egy szobát, a mun­kavégzés idejére pedig naponkénti 2 Gulden bécsi forintot folyósít a szobaépítő pallér részére. 2. Úgy a papírmalmot, mint a lakóházat a tulajdonos tiszta és jó állapotban, sőt berendezve köteles átad­ni, mivel a jó állapot fenntartója is ő lesz egyben. Minden (építő) anyagot az uraságnak kell biztosí­tania; követ, meszet, építőfát. Az összes költséget ő viseli, minden kárért, tüzért ő felel, kivéve az olyan tűzvész okozta kárt, melyet a mindenható Isten akaratából villámcsapás okozza. A lakáshoz vagy más épületekhez új részeket toldani tilos. 3. A tulajdonos Uraság évente köteles 24 öl tűzrevaló hasábfát adni a Bakony erdőből, melynek malom- hoz-szállítása azonban a mindenkori megállapodás szerint történjen. 4. Minden fent említettek haszonélvezetéért a tulaj­donos [itt: bérlő, árendátorl] minden évben 1800 bécsi forintot, kéményseprésért évi 2 váltóforintot, összesen 1805 ft-ot félévenkénti részletekben az Uradalmi Kamarába fizetni tartozik. Ha a megál­lapított pénz sem érkezne be pontosan az uraság­hoz, akkor az a szerződést azonnal felmondja. 5. A tidajdonos uraság részére minden évben 60 rizs­ma jó minőségű papírt ingyen köteles a szerződő fél beszolgáltatni az (uradalmi) adóhivatalba (Rent Amt) nyugta ellenében. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom