Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Epilógus

Epilógus akik a Csiker-dűlő déli végződésénél, az Öreghe­gyet a Kisheggyel összekötő és az Alsóörsre ve­zető utat keresztező kőpadnak vöröskő anyagát akkoriban bányászták. Többek között ebből épült meg 1908-ra a veszprémi Károly-templom.13 A temetőkről Egy 1846-ban lefolytatott egyházlátogatás jegy­zőkönyvében megállapították: hihetőleg néhai Padányi Bíró Márton idejében a közmezőből szakasz- tották ki" a katolikusok temetőjét.14 A temetők a 18. század elején általában még a templomok kö­rül helyezkedtek el, azonban Mária Terézia ren­deletére a falun kívül jelöltek ki számukra helyet. 1857-ben a földesúri és úrbéri volt jobbágyi föl­dek tagosításának megindítása előkészítéseként fölmérték a község határát. Ennek alapján az érdekeltek között született egyezségben utaltak arra, hogy a katolikus temetőt szükség szerint megnagyobbítják. E bővítés kijelölésekor a föld­mérő mérnök a szomszédos református temető nyugati részéből egy holdnyi területet - minden bejelentés, egyeztetés nélkül - elvett. A végrehaj­tásra 1872 októberében került sor.15 A falu északi szélén emelkedő domboldalon terülnek el a falu temetői. A katolikus sírkert a főút mentén díszesen faragott kőkapujú kerítés­sel van körülvéve. Közvetlen jobboldali szom­szédságában a reformátusok temetőjének déli határa beljebb húzódik. Előtte épült meg az új (közös) ravatalozó. A halál, a temetés szokás-együttesében meg­őrződött archaikus hagyományok Veszprém me­gyei vonatkozásairól S. Lackovits Emőke adott társadalom-néprajzi áttekintést.16 Ahogyan kiala­kult rendje volt a virrasztás, a ravatal körülállá- sának, úgy a kikísérésnek és a sír körülállásának, majd a tornak is. Az együvétartozás, az egy fedél alatt lakás (háznép), illetve a nagycsaládi kötelék, mint ősi igény fejeződik ki a temetkezés rendjé­ben is. „Főként a református kisnemesi közösségekben (...) még a soros temetkezési rend betartásával is előfor­dulnak rokonsági foltok. (...) Felsőörsön a reformátu­sok többsége a 20. század eljétől kriptákat készíttetett, amelyek az egy házban, közös háztartásban élők végső nyughelyei lettek. Ez az összetemetkezési forma a ré­gebbi sírkövek eltávolításával járhat együtt."17 A református temető észak felé húzódó hosz- szú sorokra tagolódik, középen szélesebb főút. E főúttól balra 4 sor húzódik, jobboldalt pedig elöl négy, majd beljebb haladva ezek mögött a régebbi temető kiritkult sírkövei alapján nyilván­valóan régebbi temetőrész további öt rövidebb sora. A bejárat egyszerű dróthálós, reteszes kis­kapu. Közvetlen környezetében többnyire hang­súlyosan reprezentatív, faragott kő lábazattal, díszes kovácsolt vaskerítéssel körülvett sírok so­rakoznak. Ezek, illetve az innen kiinduló főút két oldalán sorakozók számítanak kiemelkedően ér­tékes sírhelyeknek. Természetes, hogy e körzet­ben sorakoznak a papi sírok is. A kaputól balra figyelemreméltó két fekete márvány obeliszk jel­zi nemes Cseh Sándor (1845-1913), volt felsőörsi lelkész (1877-től) és testvére, Somodi Jánosné Cseh Klára (meghalt 1910-ben 80 éves korában) sírját. A sírkőfaragó „Velty, Veszprém". Kissé bel­jebb 2001-ben állított aranyozott fehér márvány síremlék jelzi a felsőörsi Csapó család több tagjá­nak sírhelyét; itt nyugszik Huszár György (1932- 2001) református lelkész is. További lelkészsír: a főút jobboldalán, kissé beljebb Gáty Ferenc felsőörsi lelkész (1899-1993) sötét márvány sírem­léke. Ennek közelében van Bott Lajos (felsőörsi szolgálat: 1860-1871) sírja. Lelkészözvegy nyug­szik a jobboldali második sorban beljebb: Sze- nyéri Adámné, nemes Nádasdy Julianna (1794- 1848). Sírköveik részletes leírása alább. A még kiolvasható feliratú sírkövek évszám­adatai alapján megállapítható, hogy a legrégebbi fennálló sírjel 1805-ben készült. A temető észak­keleti felső részén szétszórtan megmaradt sírkö­veket 1832 és 1841 között állították. Egyes sírkövek eldőlve, a földbe süppedve feledésbe merültek, másoknak ma már csak szélesebb talpköve lát­ható; álló részét talán eltávolították, másodlago­san felhasználva átfaragták újabb sír jelzésére. Sírkőrajzok 1. 120x56x20 cm vörös homokkő fent belógó fü­zért formázó szürke műkő rátéttel. Fehér műmár­vány feliratbetétnek szövege: „ITT NYUGSZIK / özv BOLDOG LAJOSné / Élt 76 évet / Meghalt 1944 Március lén / Nyugodjon békében / Készítette fia Imre ". Az „özv" és a „né" utólagos betoldás. 2. Kb. 80x50x8 cm vörös sírkő, ívben kihajló végű félkör pártája középen nyolcágú csillaggal díszí­tett. A pártának vízszintes elválasztó talpvonala nincs. Felirata teljesen lekopott. Analógiái alap­ján a 19. század közepére tehető. 358

Next

/
Oldalképek
Tartalom