Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem
RESTAURÁLÁS ÉS MŰTÁRGYVÉDELEM keményítőláncban a spirálon belül egy síkba eső kötéseket szakítja fel kisebb oligoszaharidokra bontva azt, de teljes lebontásra nem képes. A teljes lebontást az előbbi jelenlétében béta-amiláz végzi úgy, hogy a láncvégről indulva fokozatosan diszaharidokat hasít le. A folyamat jelentősége abban áll, hogy a keményítő polimer láncát oldható részekre bontja fel. A folyamat végén az enzim, mely voltaképp biokémiai katalizátor, változás nélkül marad vissza. Az enzimek rendkívül specifikusak, nevük arra az anyagra, illetve vegyületre utal, melyeket reakcióba hoznak azáltal, hogy átsegítik őket egy, a reakció megindulásához szükséges kritikus energia küszöbön, így az amiláz név a keményítő (C6H10O5)n H20 nevére - amilum -utal. Ha a keményítőt teljesen ki akarjuk oldani, akkor kezelés előtt a papirost megtartásától függően hosz- szabb időtartamra langyos desztillált vízbe kell áztatni. Ekkor 0,2%-os amilázoldatot alkalmazunk, melynek NaCl- tartalma 0,3% -0,4 %. Az optimális hőfok 17° C, állati eredetű diasztáznál a kívánt Ph 6,9, malátából nyert diasz- táz esetében pedig pH 5,5-6,0! (A REANAL által forgalmazott alfa-amiláz pl. malátából készül, tehát az utóbbi pH-tartományában működik.) Kiegészítésül elmondható, hogy az oldhatóság a folyamat végén annak köszönhető, hogy a keményítő dextrinekké törése révén veszít viszkozitásából, elfolyósodik, majd egy lassabb folyamatban a keményítő részlegesen maltózzá hidrolizál. Mivel a reakciót aktiválja a Cl" és a Ca+ jelenléte, az enzimoldatban a só disszociált kloridionja aktivátor szerepű. A keményítő két ismert komponense az amilóz, amely jóddal kék, és az amilopektin, amely vörösesbarna csapadékot ad. Az egyenes láncú amilóz mellett az elágazó láncú amilpektin komponens is feltördelődik, de utóbbiban az elágazáshelyek megmaradnak. Az amiláz a természetben több helyen előfordul, így pl. a nyálban (ptialin), de számos baktériumtörzs és penészgomba is tartalmazza. 32 A fehérjék jelenlétét kimutató színreakciókat a fehérjékben lévő aminosavak adják. Ez alól kivétel az ún. Biuret-reakció, amely nevét a karbamid hevítésekor keletkező biuretről (NH2-CO-NH-CO-NH2) kapta. A reakció jellemző mindazokra az anyagokra, melyekben karbonil- amid-csoport előfordul. A vizsgált oldathoz tömény (40%-ék) NaOH-ot adva erősen lúgosítjuk, és cseppen- ként 1%-os CuS04 oldatot adunk hozzá, míg a keletkezett Cu(OH)2 csapadék feloldódik. Mélykék színeződés jelentkezik, mert a kupri-hidroxid-csapadékot a fehérjék mélykék színnel oldják. Túl sok kupri-hidroxidot nem szabad az oldathoz adni, mert színe elfedheti a jellemző mélykék, vagy gyengébb reagálás esetén a liláskék színt. A reakció alkalmas arra is, hogy a fehérjék fokozatos hidrolízisét nyomon kövessük: minél jobban leépül a fehérje molekula, annál inkább pirossá válik a reakció eredetileg kékes-lila színe. így pl. a peptonok vagy albumozok (melyek a fehérjék bomlási termékei, s így átmenetet képeznek a fehérjék és az aminosavak között), piros színt adnak a Biuret reakcióban. 33 Miután enyv- (zselatin-)oldattal elvégeztük a kicsa- pási reakciót, és így bizonyossá vált, hogy növényi cserzőanyaggal van dolgunk, azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen kémiai típusú cserzőanyaggal állunk szemben. Aszerint, hogy száraz desztillációjuakkal milyen terméket kapunk, a növényi cserzőanyagok lehetnek pirogallolt, pirocatechint és mindkettőt tartalmazó ún. vegyes típusok. Hidrolízis termékük ugyanígy jellemző rájuk. A pirokatechnik típusúaknál a plobophon (Gerberrot), a pirogellol-típusúaknál az ellagsav ez a hidrolízistermék; a kevert típusúaknál mindkettő jelen van. Az első kimutatási reakcióban vas sóval kékesfekete színt adó pirogellol típusú cserzőanyagokról általánosságban azt mondhatjuk, hogy enzimek vagy savak hatására hidrolizálhatóak. Kémiai felépítésük szerint három csoportjuk a depszidek, a gallo-tanninok és a glikozidok. A harmadik kénsavreak- ció szerint a könyvbőr cserzőanyaga tölgyfakivonat. Erről viszont ismeretes, hogy voltaképpen csak a bőr telítésére alkalmas extraktum, valódi vagy előcserzésre nem felel meg. Átlagos cserzőanyag-tartalma igen alacsony 6,5 %, cukortartalma pedig minimális, illetve nincs. Ezért gallo- tannin nem lehet. 34 EVITEX (Egyesült Vegyiművek) mosó-, tisztító- és fogásjavító szer a textil-, papír-, bőr- és tisztítóipar számára. Nem ionos felületaktív anyagok keveréke, jó nedvesítő képességű, alacsony habzási fokú. Halványsárga folyadék, vízzel minden arányban keveredik, fajsúlya 0,98- 1,01. Kémhatássemleges. Vízkeménységre nem érzékeny, mosóhatása alacsony hőfokon is jó. 0,5 -1 g/1 kondenzált foszfát hozzáadása a mosóhatást nagymértékben javítja. Mosóhatását jellemzi, hogy nyersgyapjú mosásához 0,2%-os töménység elegendő. 35 A káliumpermanganát-nátriumhidroszulfát kezelés lényege, hogy a redukálódott papíranyagokat és maradék szerves szennyeződést a káliumpermanganát vizes oldatában felszabaduló oxigén - fertőtlenítő hatást is kifejtve - oxidálja, majd a nátrium-hidroszulfit-oldatban felszabadult kéndioxid részint fehéríti a papír cellulóz anyagát, részint felszabadítja és oldatba viszi a maradék KMn04 nyomokat, illetve az előző oldatban keletkező bamakövet. A permanganát semleges kémhatású vizes közegben lejátszódó oxidációja a következő egyenlet szerint zajlik le: Mn04- + 4H+ + 3e = MnOz + 2H2Ó. Mivel oxidálószerként oxigént (elektronokat) ad le, önmaga redukálódik, a mangán pedig kisebb oxidációs számmal szereplő oxid (barnakő) csapadékként marad vissza: 2KMn04 + H20 = 2Mn02 + KOH + 20. A nátrium hidroszulfit vagy más néven nátrium biszulfit, NaHS03 oldatából disszociációja révén kén-dioxid szabadul fel, ami a papíron megtapadt barnakő-csapadékot oldható, színtelen mangán-ditionáttá (MnS206) alakítja át: Mn03 + 2S02 = MnS,06 A pH-mérés szerint a nátrium-hidroszulfit enyhén savanyú kémhatása kompenzálja a leöblítés ellenére a papíron maradt KOH lúgosságát. Mivel munkám során úgy tapasztaltam, hogy a frissen készített NaHS03-oldatban a papír túlságosan gyorsan fehéredik, kevés KMn04 oldattal gyengítettem, hogy kissé kimerüljön és lassabban dolgozzon. 36 A Duracrol kémiai reakcióval kötő ragasztó-, illetve kiegészítő anyag: polimer és monomer komponensekből áll. Ebben az esetben a polimer oldódik saját monomerjében, összekeverésükkor a kész gyöngypolimer-makromoleku- lára újabb monomer egységek épülnek. A megszilárdulás akkor következik be, amikor az összes monomermolekula ráépül a polimerre. 296
