Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Művelődéstörténet
A RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA EMLÉKEI oldalon a koronás magyar címer. A lap alján Liszti János püspöki címere, pajzsa fölött infula és pásztorbot. A négyosztatú pajzs első és negyedik mezője ezüsttel és kékkel ötször hasított, rajta középfekvésű vörös pólya, a második és harmadik mezőben vörös alapon jobbra forduló, ágaskodó fehér egyszarvú, szarva alatt apró csillag. Figyelemre méltó, hogy Liszti sógorának, Oláh Miklósnak címerében az Unicornis fő elem. A Breviárium plasztikus hatással festett orna- mentikájú F (Fratres) iniciáléja is a keretmezővel egyező stílusban, azzal azonos időben készült.51 Liszti János Nagyszebenben született. A Szapo- lyai család szolgálatából - Izabella királyné és János Zsigmond Erdélyből történt távozása után - I. Ferdinánd oldalára állt és Oláh Miklós pártfogásával fényes karriert futott be. 1554-ben kapott címert a királytól, 1555-ben feleségül vette Oláh Miklós húgát, Lukréciát. Miután megözvegyült, papi pályára lépett; 1568-ban veszprémi, majd 1573-ban győri püspök lett kinevezéssel. 1572-től kancellár. 1577-ben Prágában hunyt el. A kötetek tulajdonosjelző, reprezentatív díszítését és új- rakötését feltehetőleg veszprémi püspökké történt kinevezése után rendelhette meg. Listhius művelt humanista volt, akihez Zsámboki János a Janus Pannonius művei bécsi kiadásának előszavában így kezdte köszöntő sorait: „Te, aki sohasem riadtál vissza a Múzsáktól, és akinek költségén elterjednek e versek [...] Ha a papság igazságossággal, tudománnyal, erkölcsökkel, illendő bőkezűséggel tanúsított méltóságát helyesen megőrzitek, könnyen követnek és örökös magasztalással ékesítenek benneteket." - megfogalmazva a kor egyházi értelmiségeire vonatkozó eszményt a továbbiakban.52 Az idők folyamán városunk közgyűjteményeibe került, eredetileg ide nem kapcsolható reneszánsz szellemiségű értékes könyvemlékek közül példaképpen említjük az alábbi három művet: 1480 körüli díszkötésben maradt fenn a veszprémi Érseki Könyvtárban: Lucanus, Marcus Annaeus: Pharsalia című ókori eposzának ősnyomtatvány kiadása, Róma, 1469.53 Prove- nienciája ismeretlen, korábban a Szent Anna Szeminárium könyvtáráé is volt. 1966. évi restaurálása után szerepelt az Iparművészeti Múzeum „Magyar reneszánsz könyvkötő műhelyek" című kiállításán. Vaknyomásos egészbőr kötésének egyesbélyegzői és a velük kialakított kompozíció budai reneszánsz könyvkötések csoportjához köti.54 A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum könyvtárának egyik ősnyomtatványa 1487-ben Velencében készült Boneto Locatelli nyomdájában. A szerző Johannes Magister de Magistris, a korabeli párizsi egyetem neves tanára. A mű címe: „Questiones perutiles supra tota philosophia natu- rali..." Kommentárokat tartalmaz a középkor nagyhatású ferences bölcsészének, Duns Scotus (1266-1308) oxfordi, majd párizsi tanárnak Arisztotelész műveiről írt magyarázataihoz.55 A felföldi Poroszkáról a 17. században Sümegre költözött Szent Ferenc rendi kolostorkönyvtárból 1919-ben világi megőrzésre kiadott mű bekerült a sümegi, majd onnan a veszprémi múzeumba. A velencei papírra rotunda típussal nyomtatott mű kiváló művészi színvonalú fametszetes iniciáléi firenzei műhelyből származnak. E kiadás eddigi ismereteink szerint hazánkban egyetlen ismert példány, tehát magyarországi viszonylatban unikum, melyet nem sokkal kinyomtatása után már használtak is a korabeli kéziratos glosszák tanúsága szerint.56 A középkorban is ismert, sokszorosított arisztotelészi életművet a reneszánsz sem hanyagolta el, bár az uralkodó szerep a platonista irányzatnak jutott. A 15. századi itáliai értelmiség a régi fordítások elvetésével az eredeti antik szöveg felé fordult. Velencében 1492-ben Arisztotelész összes művét kinyomtatták! Megkezdődött az eredeti korpusz megtisztítása a középkori kommentároktól. Az „arisztotelianizmus" tovább uralkodott ugyan a reneszánsz tudományosságában, hirdetve a világ örökkévalóságát, a négy őselem alapvető voltát a fizikában, a botanika és zoológia pedig megelégedett az élőlények kategorizálásával. A 16. század egyes tudósai azonban eljutottak Arisztotelész tanainak megkérdőjelezéséhez, mint Kopernikusz, Cusanus, Giordano Bruno.57 A veszprémi múzeum másik (antikváriumi vásárlással megszerzett) ősnyomtatványa Thu- róczy János budai kancelláriai hivatalnok fametszetekkel gazdagon díszített híres Chronica Hungarorum-a,58 amely a budai Fless-nyomda megszűnte után 1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, Mátyás király megbízásából, Drági Tamásnak szóló ajánlással. Brünn (Brno) 1469-től a magyar királyság fennhatósága alá tartozott. A liturgiakönyvek kiadására létesített nyomdájának alapítója Filipec János, Mátyás király budai kancellárja, Olmütz és Várad püspöke. Ez magyarázhatja, hogy a krónikát nem a korban szokásos rotunda betűvel szedték, 271
