Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet

Franz Gründler veszprémi könyvkötőmester

tán hasonlóan homályos meghatározást nyújt: „...amint az Piarczra az közönséges út fel mégyen, nem régen építtetett Kovács Méhel, és Etei István Compactor háza között Vár oldal felől lévő partból az földet, követ..." Tumler György levelének másolata. VFL II.l.a.l8.o. Conscriptiones et Acta Bonorum Episcopalium 1745-1762. 270. Az Ethey-ház lokalizálásához ugyanezen beadványnak a Veszprém Megyei Levéltárban, a Tumler család iratai között található példányából idéz Hum 2004: 2.

11 VeML V.102.h. „A 2dik Fertálnak Conscriptioja [...] 1827. március 12. Jeruzsálem-hegyi, a' Piacz és Szabad utcának Napnyugoti részén való egész a Séd vizéig. [...] 403. Kringler Ferenc könyvkötő.". Az épület lokalizálását megközelítőleg segítheti, hogy a közeli 410. sz. épület „káptalani ház, volt ispita" vagyis kórház vagy menhely.

12 VeML V.102.h. Állami adóalap összeírás, 1830. Ugyanezen összeíráshoz mellékelt kiegészítő listán, amelyet Vásonyi István könyvkötő városi kiküldöttként készített az 5-6. polétában: Gründler Ferenc könyvkötő személye adóra nem alkalmas, 16 évesnél idősebb vele élő fia 1, leánya vagy szolgálója 1 fő, háza és mestersége 3. adóosztályba sorolt, utóbbi után 4 forintot fizet.

13 VeML IV.482. Veszprémi r.k. anyakönyv, házasultak. 1830. február.

14 Szent Mihály Bazilika Plébánia, Veszprém. IV. sz. Anyakönyv. 1755. június 15. Szerényi halálának időpontja 1754. október 6. a halotti anyakönyv szerint, tehát az özvegy nem tartotta be a gyászévet. Szerényi György 1747-ben még Veszprémben adózott, de már 1748-ban Székesfehérváron kért letelepedési engedélyt, ahol polgárjogot kapott, de „nem tudott gyökeret ereszteni". Kállay 1988: 316.

15 Hogya 1987:10-11. A szerző csak feltételezte az anyós, Gründler Borbála „rokonságát" apjával, Gründler Ferenccel, akit tévesen úgy említ, mint aki Georgi Veszprémbe érkezésekor még élt volna. Georgi kötéseinek feltérképezése folyik, lehetőleg katalógusszerű közlése terveink között szerepel.

16 VeML V.102.h 1838. évi adóösszeírás. A poléta-ösz- szeíráshoz csatolt külön jegyzékben, amelyet adókivetésrovattal láttak el, a Vármegye Háza utáni harmadik házban írták össze „Grindler könyv kötőt", aki háztulajdona után 1, mestersége után 2/4 egységnyi adót fizetett.

17 VeML V.102.h 1843. évi állami adóalap-összeírás.

18 VeML V.102.h 1815. Az adózó lakosság összeírása polétánként. A 2. polétában 18. sorszámon szerepel, 1 forintot fizet.

19 VeML V.102.h 1822. évi adóösszeírás. Második poléta 23.1825-ben a város „napkeleti részében" lévőként jellemzett 2. poléta 24. sorszámú épületében írják össze bérelt boltját. Lakása ugyanekkor a 4. polétában 210. sorszámon szerepel Gyenei Mihály katona házában. Öt esztendő múltán Németh János 6. polétabeli házának bérlő lakója, aki személye után egy, mestersége után 14 forintot fizetett az állami adóalap-összeírás szerint. 1832-ben az állami adóalap-összeírásban az első poléta alanyai között regisztrálták: „Thil János könyvkötő - semmije nincsen." Nyilvánvalóan nem önállóan, hanem alkalmazott legényként gyakorolhatta mesterségét. Lakását 1838-ban az első poléta 66. szám alatt írták össze. Mestersége űzése után Vt egységnyi adót vetettek ki rá ugyanekkor a 8. polétában. Keresztnév nélkül, csak mint „Till könyvkötő" szerepelt háztulajdon nélküli zsellér bérlőként a 8. polétában (azon belül azonosíthatatlan házszám alatt) már az 1815. évi ösz- szeírás 5. számú listáján is. A poléták értelmezése, határa,

a jegyzékek összeállítása az időben változó, az összeírások egyeztetése a topográfiai kutatások révén igazolt, illetve közismert épületek kivételével lehetetlen.

20 Hum 2000: 112.

21 VeML V.102.h 1822. évi adóösszeírás. 3. poléta 116.

22 Uo. 1822. évi adóösszeírás. A 3. poléta 116. szám alatt Balassa Bálint házában írják össze bérlőként ifj. Horváth Ferenc könyvkötőt. Öt év múlva az 1827. évi adóösszeírásban a 2. fertály 471. szám alatt szerepel bérlőként Horváth Ferenc könyvkötő. A háztulajdonos Njemes] Pintér István „Sz. Kir. Szabadin lakik". Tájoláshoz segítő adatként: 476.: „Új Város ház" (Fecskendőház). További, bizonytalanabb adat szerepel az 1838. évi összeírás mellett megőrzött, évszám nélküli egyik listán, amely szerint az első polétában özvegy Tautzinger Györgyné házában lakik „Nemes Horváth Ferenc könyv"[kötő].

23 Kálmán János és Vásonyi István compactorok az első polétában 1 forint 40 krajcárt, illetve 1 forintot fizettek. VeML V.102.h Veszprém városi árenda lajstrom 1818/19. évre. Vásonyi Istvánra továbbá: VeML V.102.h 1822. évi adóösszeírás. No. 66. Kiegészítő lista, összeírója Haubner Mátyás. Külzetén szereplő meghatározása: „Piaczi Fő uttza, a' Szabadi uttzának kimen ve". V ásonyi István könyvkötőt háztulajdonosként 1827. március 12-én készült újabb összeírásban („A 2dik Fertálynak Conscriptioja") az

1. szám alatt regisztrálták. 1830. március 13-án az állami adóalap összeírásban is az első polétában szerepel; háza

2. osztályba, mestersége 3. osztályba sorolt. Egy leánya/ szolgálója van, egy könyvkötőlegénnyel dolgozik. 1832- tól folyamatosan 1843-ig az állami adóalap-összeírások adatai szerint Vásonyi István könyvkötő, deputáns az első polétában lévő 46. számú háza, legénye és mestersége után 1-1 forintot fizetett. Az 1838. évi adóösszeírásban az első poléta 19. házánál írták össze.

24 VeML V.102.h Állami adóalap-összeírások. 1833. Első poléta. Személye és mestersége után 1-1 egység adót fizetett. Az 1833. évi listához csatolt másik összeírásban („1833. november 7. A város alsó részén..." az 1. poléta 65. szám alatt „Smid Mihály tanácsos 2ik házában (lakó) Bucska Ignác könyv pacjtor]" személye után fizet 1 egységnyi adót. Ez az adat arra utal, hogy Bucskó és felesége, Gründler Borbála ekkoriban nem a Gründler-házban laktak az idős mesterrel egy fedél alatt, hanem a város más pontján béreltek lakást maguknak.

25 Eddig legkorábbi adat: VeML IV.l.a 170/1807. február

12. Az adószedő hivatal számára készített kézikönyvért Rundl Antal könyvkötőnek 2 forint kifizetését rendelik el.

26 Hum 2000: 112.

27 Biblia Sacra. Das ist Gantze Heilige Schrifft. Köln 1704. Possessor bejegyzés az előzéken: „Neu eingebunden den 25. April 1819 von Franz Matzka Buchbinder und Musiker zum Andenken für Jos. Kleinmann Seinem Freund und Lehrer, Musiker an der Chatedral-Kirche zu Weszprim eigens, angehörig". Laczkó Dezső Múzeum Könyvtára, történeti könyvgyűjtemény, It.sz. L-2082. A könyvkötés díszítő aranyozás egyesbélyegzői a kor divatját követő, országszerte elterjedt motívumok, de számos korabeli veszprémi és zirci könyvtári kötésen előfordulnak, pl. Calendarium Dioecesanum Cleri Wesprimiensis pro Anno [...] 1817. OSzK Reguly Antal Könyvtára (volt ciszterci apátsági könyvtár), Zirc. Jelzete: V.7817. A dedikációban nevezett, megajándékozott baráti zenetanító Joseph Kleinmann a veszprémi székesegyház első hegedűse, Ruzitska Ignác előde volt: Vö. Brodszky 1940: 81.

219